Az ügyészség Geréb Ágnest foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétségével és más bűntényekkel vádolja. A 2003. karácsonyi szülés levezetésében Geréb Ágnes elsőrendű vádlottat K. Ágnes szülésznő (másodrendű), valamint F. Júlia harmad- és N. Mónika negyedrendű vádlott "asszonytársi" minőségben segítette.

Molnár Miklós kifejtette: "valódi szüléslevezetés nem is volt", az ott történtek "teljes felelőtlenségről és gondatlanságról tanúskodnak", nem valósult meg "a legnagyobb gondosság elve" sem. A világra jött ikerpár második tagja a születésekor "katasztrofális állapotban volt", újraélesztése késlekedett, csak 4 perc elteltével hívták ki az újszülöttmentőt, amely további 9 perc múlva érkezett meg. Mivel Geréb Ágnes az otthonszülés során nem nyújtott megfelelő orvosi segítséget, "közvetlenül veszélyeztette a magzat életét és testi épségét" - fogalmazott Molnár Miklós, megjegyezve: az oxigénhiány miatti agykárosodás és a fél év múlva bekövetkezett halál között ok-okozati összefüggés mutatható ki.

Balogh Pál szakértő becslése szerint a méhen belüli oxigénhiány 20-30, míg a születés utáni 70-80 százalékban járult hozzá az agykárosodáshoz, amely olyan mértékű volt, hogy "a későbbi halálnak mindenképpen be kellett következnie". Arról is beszélt: "aggályos, hogy ebben az esetben nem volt boncolás". Mindenesetre a szakmai protokoll két újraélesztő szakember készenlétét írja elő a szülésnél, ez azonban nem teljesült. Ennek jelentősége abban áll, hogy a csecsemő a klinikai halál állapotában volt születésekor, a segítség pedig sokat késett. Ha azonnal jött volna, a maradandó testi fogyatékosságot is jó eséllyel ki lehetett volna zárni - tette hozzá. Balogh Pál rámutatott: Geréb Ágnes a terhes anyánál nem végzett rendszeres ultrahangos és biometriai vizsgálatokat, pedig ezt megkövetelik a szakmai előírások. A folyamatos kontroll az esetleges komplikációk kiszűréséhez szükséges.

Egy további szakértő, Balogh István arról szólt, hogy mind a négy vádlott foglalkozási szabályszegést követett el a születés levezetésekor. A kórházakban sem mindenhol engedélyezett az ikerszülés, ahol nincsenek meg a szakmai-tárgyi feltételek - rendelkezésre álló műtő, két újraélesztő kolléga, egy altatóorvos -, s fokozottan igaz ez az otthonszülésre. Az ügy negyedik orvos szakértője, Hornyák Csaba kiemelte: "semmiképpen sem volt helyes lépés", hogy visszéren keresztül, egyszerre adták be injekcióval az anyának az egy ampulla oxytocint, ezt csak az utolsó szülési fájdalom fellépésekor lehetett volna megtenni. 

Geréb Ágnes másik ügyével kapcsolatban Dunay György szakértő elmondta: a 2007. szeptember 15-én tartott boncolás megállapította, hogy a magassága és testsúlya alapján életképes magzat gerinccsatornája a szülés során a felső szakaszban összeszűkült, a gerincvelő pedig részlegeses összenyomódott. Kitért arra, hogy az anya veszélyeztetettsége és a magzat méretei okán indokolt lett volna az intézeti szülés, az oxytocint pedig nem kellett volna beadni, mert az a  méh összehúzódása miatt ugyancsak oxigénhiányt okozott. Geréb Ágnes három ügye közül pénteken kettőt tárgyaltak, a harmadik eset szakértői - egyéb elfoglaltságaik miatt - a következő tárgyaláson, október 12-én számolnak be a Fővárosi Bíróságon. Magyarországon évente 500-600 gyermek jön világra kórházon kívül, s évek óta vita van az otthonszülés jogi szabályozásáról.