Gauder Márk, a kazinczy utcai Szimpla Kert tulajdonosa és az Élő Erzsébetvárosért Egyesület (AZÉRT) Egyesület tagja elmondta, a hétfőn derült égből villámcsapásként érte őket a Gergely József alpolgármester által előterjesztett VII. kerületi csendrendelet terve. Főleg mivel egy éve folyamatosan egyeztet az Egyesület az Önkormányzattal, és törekszik a lakók igényeit figyelembe véve saját szakállára csökkenteni a helyekről távozó fiatalok által okozott zajt és rumlit. Az Erzsébetvárosi Önkormányzat weboldalán megjelent közlemények alapján ugyanezen egyeztetések más színben tűnnek fel. A hivatal szerint a tárgyalások nem vezettek eredményre, a vendéglátóhelyek pedig nem tartották be ígéreteiket a „kulturált szórakozás fenntartásának” érdekében.

Az AZÉRT nem így látja: május óta működik a Bagolyszolgálatuk, bár Gauder elmondása szerint a rossz időre való tekintettel eddig nem volt sok dolguk a hostesseknek. Négy, több nyelven beszélő diák járja a szórakozóhelyek környékét csütörtöktől szombatig, hogy eligazítsák és lecsitítsák az utcán lézengőket. Mivel intézkedési és eljárási joguk nincsen az újraszerveződő kerületi őrség és a rendőrség támogatásával együtt tudnak csak érdemi munkát végezni. A kerületből négy fő rendőrt állítanak rendelkezésre, akik párban tudják kísérni a 750 Ft-os órabérért dolgozó diákokat.

Kamilla Kft. takarítókocsijait is az Egyesület fizeti, továbbá azt a 8 kukát, amit a legfrekventáltabb helyek környékén, a gócpontokon helyeztek el, hogy lehetőség szerint koordinálják a kocsmákból távozó fiatalok szemetelési kedvét.

Az AZÉRT a szolgáltatásokat belsőleg, saját zsebből finanszírozza, méghozzá súlyoz az egyes vendéglátó egységek látogatottsága alapján, nem egyenlő mértékben terhelve a tagokat, akik tömegeket vonzó romkocsmákból és a kisebb forgalmú kávézókból tevődnek össze.

A hétfői bejelentés módjára is panaszkodnak a kocsmárosok. A jogilag homályos és nehezen értelmezhető tervezetet ugyanis senki sem kapta hivatalosan kézhez, a 8 napos határidőt sem tartotta be az Önkormányzat, ami törvény szerint az érintettek értesítésekor szükséges lenne.

A restrikciókkal kapcsolatban is több kérdés merül fel, főleg az eredeti tervezetben szereplő, szigorú 10 órás takarodó helyett kilátásba helyezett finomítás után. Csütörtök délben enyhítették a tervezetet, e szerint a éjfél után a hotelek bárjain kívül csak azok a helyek tarthatnának nyitva, amelyek nem árulnak alkoholt. A felvetés tehát: akkor a kocsmáknak sem kellene lehúzni a rolót, ha csupán bambit kerülne a pultra? A demonstráción ennek örömére ingyen málnaszörpöt osztogattak.

Persze mindez elképzelhetetlen, a bulizók valós igényeit tekintve. Továbbá az is, ecseteli Gauder, hogy hogyan oldanák meg technikailag az éjféli zárást, és mekkora terhet és zajongást jelentene, ha egyszerre utcára kerülne az összes alkoholt áruló hely közönsége. A Szimpla Kert hajnali 4-es zárórája például úgy van kitalálva, hogy az egész épületet elfoglaló szórakozóhelyen működő pultok különböző időpontokban lakatolják le a kasszát, így a fiatalok is szakaszosan hagyják el a helyet. A finomított rendelet-terv alapján azonban nem csak ők, hanem a többi, mintegy 150 hetedik kerületi egység is egyszerre rúgná ki a népet, pontban éjfélkor. A Budapesti Turisztikai Hivatal felmérését idézve évente 1,5 millió külföldi turista fordul meg a környéken, ehhez hozzátéve a magyar kikapcsolódásra vágyókat, több mint 2 millió fő járná az utcákat egy időben (éves szinten), a nyári szezonban eltömítve a jellegzetesen szűk utcácskákat.

Számos észérv szól tehát a rendelet ellen. Kongatják a vészharangot, hogy ha ténylegesen bevezetik, akkor a jóval százfölötti egységből minimum nyolcvan egyből csődöt jelentene. A kieső iparűzési adó és a megszűnt munkahelyek révén megcsappanó TB bevételei mellett, az utcára kerülő, elégedetlen munkavállalók tömegeivel is fenyegetnek a vendéglátók.

A rendelet hivatalos indoka a lakók nyugalmának biztosítása. Gauder Márk szerint ebbe is bele lehet kötni. Ki ugyanis a városrész lakója? „Az önkormányzat szerint, aki bejelentett lakcímmel rendelkezik, és oda szavaz”. Az Egyesület máshogy értelmezi a lakókat, és a Facebookon indított rajongói fórum három nap alatt 6500-ra duzzadt közösségének összetételéből is kiderül, hogy a rendeletet ellenzői főképp hetedik kerületiek. A hozzászólások többségéből egyöntetű véleményt lehet leszűrni: úgy vélik, aki a belvárosban, frekventált helyen keres lakóhelyet, annak számolnia kell az utcai zajongásokkal.

Az Önkormányzat weboldalán hivatalból sérelmezik a vendéglátók hirtelen és erőszakos fellépését a tervezet közzététele óta, a Facebook-os rajongói tábort pedig megkérik, hogy „hasonló lelkesedéssel és felelősségtudattal álljanak ki a kulturált szórakozás mellett is. Leginkább ugyanis ezzel segíthetik kedvenc szórakozóhelyeiket.”

Ám a pár nap leforgása alatt nem csupán a közösségi oldalon sikerült támogatókat szerezni. A csütörtök esti gyülekezésen Dr. Róna András, az ügy jogi képviselője felolvasta az MSZP ifjúsági tagozatának nyilatkozatát, amelynek szocialista tagjai ugyancsak ellenzik a regulációt. A történelmi helyszínnek számító New York kávéházzal szemben pedig Zeke Gyula, a budapesti kávéházi élet egyik szakértője is megszólalt a pesti ügy érdekében.

Ongjerth Dániel, az Akácfa utcai Fogasház üzemeltetője, és a Kohó Egyesület elnöke emlékeztetett a 10 évvel ezelőtti közbiztonsági helyzetre, amikor még nappal is veszélyes volt az utcán tartózkodni a hetedik kerület utcácskáiban. Szerinte a panaszkodók elfelejtették azokat az időket, amikor naponta minimum két autó feltörésnek lehettek szemtanúi a lakosok, a Klauzál téren pedig szorgosan osztogatták a pofonokat az oda tévedt járókelőknek. Szerinte mostanra sokkal biztonságosabbak az utcák, és pozitív irányba fejlődött a kerület, ami nem kis részben a vendéglátósoknak köszönhető. Mivel ők kénytelenek rendet tartani a portájuk környékén. Egyetlen kézenfekvő okból: a vendégkör hosszú távú biztosításának alapfeltétele, hogy a környékre ne féljenek bejönni a fizető kliensek. A „lakók” viszont pont a hangoskodókra mérgesek, akik csapatokba verődve kurjongatnak hajnalig, nem kímélve autóik visszapillantóját sem, az utcaképről nem beszélve, mely reggelre megtelik törött üvegekkel, és kétes származású, bűzlő nedvekkel.

A hetedikben tehát nem a helyek zajszintje zavaró, ami a romkocsmák esetében a kibelezett épületeknél, bentlakók hiányában nem is lehetne gond. Itt tehát az utcákon végighaladó illuminált állapotban cseverésző tömegekért kell felelősséget vállalniuk a vállalkozóknak. Gauder, a legsikeresebb, és immáron hungaricumnak számító romkocsma tulajdonosa ezt vállalná is, de még jobban örülne, ha a környék érintett vállalkozói együttes fórumot képeznének. A szeme előtt a hatodik kerület példája lebeg.

A csütörtöki önkormányzati enyhítés is a terézvárosi szabályozás irányába szeretnék terelni a rendeletet, átemelve a tavaly szeptember 1-étől alakuló helyzetet. 2009 végén a hatodik kerületi söntéseket veszélyeztette az esti tízes bezárás, akkor hasonló módon reagált a vállalkozói réteg, a Pesti Broadway üzemeltetői és környékének hívei. Azonnal elkezdtek szerveződni az egyesületek az alpolgármesteri riogatásra, miszerint mindenkinek be kell zárni 10-kor, ha a lakók felől bejelentés érkezik vagy eleve eljárás van folyamatban a hely ellen.

Tömeges pánik alakult ki a vendéglátók körében, félve az antiszimpatizánsoktól. Az Egyesület a Hajós Utcáért nevezetű szerveződés hat éven keresztül működött és próbált dűlőre jutni az Operát Bajcsyval összekötő utca lakóival, felvállalva az utca rendben tartását, biztonsági őrök alkalmazását, virágok ültetését és padok lelakatolását. Ez a hat-hét vállalkozót tömörítő egyesület 2008-ban adta fel a harcot, amikor megelégelték a lakóközösségek egyre nagyobb elvárásait.

Tavaly szeptemberben azonban Pesti Broadway-nek elkeresztelt környék bulihelyei elkezdték aktivizálni magukat. Akkor is Dr. Róna András állt a szerveződés élére, hogy képviselje a vendéglátósok érdekeit, természetesen ügyvédi megbízási díj ellenében. Az egyszeri összegen felül, ami képviseleti díjból és sikerdíjból állt és 100ezer Forintos költséget jelentett a belépőknek fejenként, a vendéglátó egységeknek saját finanszírozású szolgáltatásokat helyeztek kilátásba annak érdekében, hogy lenyugtassák a Terézvárosi Önkormányzat és a panaszkodó választók kedélyeit.  Ezt nem minden vállalkozó tudta és akarta finanszírozni. A belső ellentétek látványossá váltak, ami nem minden belépésre felkért vendéglátósnak volt szimpatikus. Sokan ezért távol maradtak és saját kézbe vették sorsukat.

Végül októberben elindultak az engedélyezési folyamatok, a legtöbben postafordultával kézhez kapták a végzést a működési szabályzatukban kért záróra jóváhagyásáról, mások komolyabb feljelentések hiányában és nem megalapozott panaszok elutasítása révén folytathatták a tevékenységüket. A sörcsap a VI. kerületben szinte zavartalanul folyhatott tovább, a megfáradt vendégeket pedig csupán a "Csendet kérünk" prominensebb terézvárosiak arcával illusztrált plakátok csitítják, ha hazafelé indulnak.

A hetedik kerületben a hétfőn kilátásba helyezett szabályozás hivatkozási alapja az a 300 panasz, ami az Önkormányzathoz érkezett a tavalyi év során a hangoskodókra.

A lakói bejelentések ügyében a vendéglátósok tapasztalatai hasonlóak, legyen bármely városrészről szó. Általában különleges esetek keserítik meg az életüket, amikor egy-egy lakó traktálja panaszos leveleivel az önkormányzatot. Ebből a szemszögből nézve, ki lehet számolni, hogy a hetedik kerületi 300 bejelentés nem is egyenként 300 álmatlan lakótól, hanem sokkal kevesebb, viszont annál szorgalmasabb levélírótól származhat  - veti fel Ongjerth.

Az érintettek azt is sérelmezik, hogy az őszi választásokra készülve és a nyáriszünet előtt került napirendre az előterjesztés. A pénteki testületi ülés után ugyanis szabadságra vonulnak a képviselők. Bármi is legyen a döntés, azt már csak ősszel lehet újratárgyalni.

Gauder tanácstalan. Berlinben, ahol 2008-ban nyitották ki a német főváros közönségének a magyar romkocsma mását, fel sem merülhet hasonló korlátozás.

Úgy érzi, hogy itthon hiába próbál kommunikálni az Önkormányzaton keresztül a lakóközösségekkel, az üzenetek nem jutnak el a címzettekhez. Mások egyénenként próbálják orvosolni a helyzetet. De így sem egyszerű, mondják a Hajós utcaiak. Hiába gondolják, hogy a szemtől-szemben elsimították az ügyet, ha a hivatali panaszládába beérkezik az észrevétel, egy és ugyanazon címzettől, újra és újra.

Vannak legendás panaszkodók, az Opera szomszédságában például él állítólag egy párocska, akik nem bírják elviselni, ha az áriákat nyitott ablak mellett gyakorolják a művészek. A klasszikus zajra érzékeny fülűek azt elfelejtik közben, hogy az utóbbi 10 évben történt fejlesztések révén ingatlanuk négyzetméter ára 120ezerről 450 ezerre változott - mondja a szomszédos üzlethelyiség bérlője.