2010. június. 09. 17:36 MTI Utolsó frissítés: 2010. június. 09. 17:30 Itthon

Június 29-én választanak köztársasági elnököt

Június 29-ére írta ki a köztársaságielnök-választást Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke. Jövő hétfőn megszülethet a közüzemi díjak emelésének moratóriumát kimondó törvény.

A parlamenti pártok megállapodtak arról, hogy az államfő-jelöléseket június 25-én 12 óráig kell leadnia a frakcióknak - mondta Schmitt Pál a házbizottság szerdai ülése után. A szabályok szerint az érvényes jelöléshez legalább 50 képviselő írásbeli ajánlása szükséges. 

Az MTI az államfőválasztás menetrendjéről úgy tudja, hogy a házbizottság június 28-i ülésén bírálja el a jelölésekre vonatkozó ajánlások érvényességét, és az érvényességről a házelnök az aznapi plenáris ülésen bejelentést tesz. 

A frakciók képviselői megegyeztek, hogy támogatják a házszabálytól eltérést, így egy nap alatt, június 29-én - ha szükséges - mindhárom titkos szavazási forduló elvileg lebonyolódhat; az új államfő 29-én esküt is tehet. 

A szabályok értelmében a köztársaságielnök-jelöltről három fordulóban lehet szavazni: az első fordulóban az lesz államfő, aki a képviselők kétharmadának szavazatát elnyeri; ha ekkor az egyik jelölt sem tudta megszerezni a szükséges többséget, újra szavazni kell, és ismét kétharmados többséget kell a jelölt megválasztásához. 

A szabályok szerint akkor tartanak harmadik fordulót, ha a második nem volt eredményes, ekkor az lesz a köztársasági elnök, aki a szavazatok többségét elnyeri. Az alkotmány szerint a szavazási eljárást legfeljebb három egymást követő nap alatt be kell fejezni, egy házbizottsági állásfoglalás pedig kimondja: a második fordulót a első fordulót követő napon kell megtartani. Sólyom László köztársasági elnök ötéves mandátuma augusztus 5-én jár le. 

Balsai István, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a házbizottság ülése után azt közölte: jövő héten kétnapos lesz a parlament ülése, hétfőn dönthetnek az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét és alelnökeit jelölő bizottság létrehozásáról, illetve megkezdik az Alkotmánybíróság (Ab) tagjait jelölő bizottságok létrehozásáról szóló javaslat vitáját. Elmondta még: ez alapján akár a június 15-ig tartó rendes ülésszakon megválaszthatók a két testület tisztségviselői, vagy legkésőbb a július 19-ig tartó rendkívüli ülésszakon. Az MTI értesülése szerint az ÁSZ-elnökre és a szervezet alelnökeire vonatkozó személyi javaslatokat hétfőig kell megtenniük a frakcióknak. 

A törvényhozási munkából Balsai István azt emelte ki, hogy a tervek szerint hétfőn megtartják a földgázellátásról és a villamosenergia-ellátásról szóló törvények módosításáról rendelkező törvényjavaslat együttes általános és részletes vitáját, és döntenek is a javaslatról. Emlékeztetett: Orbán Viktor miniszterelnök az általa meghirdetett 29 pontos gazdasági akcióterv részeként jelentette be a közüzemi díjak emelésének moratóriumát. 

Az MTI úgy tudja, hogy a Fidesz mellett a KDNP, a Jobbik és az LMP támogatja a törvényjavaslat házszabálytól való eltéréssel tárgyalását, az MSZP egy nap gondolkodási időt kért. Balsai István leszögezte: kedden megkezdik az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat tárgyalását, ez is szerepelt a kormányfő gazdasági akciótervében. 

A napirendi javaslat szerint hétfőn dönt a Ház a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozatról és arról a határozatról, amely alapján az alkotmányügyi bizottság létrehoz egy albizottságot az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítésére. A tervek szerint hétfőn döntenek a képviselők arról a fideszes indítványról is, amely szerint az alkotmányba bekerül: az Alkotmánybíróság tagjaira az országgyűlési képviselőkből álló nyolc tagú jelölőbizottság tesz javaslatot.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.