2010. június. 07. 13:04 hvg.hu Utolsó frissítés: 2010. június. 07. 14:23 Itthon

A Fidesz június 29-t javasolta államfőválasztásra

A házbizottság szerdai ülésén a Fidesz azt kezdeményezi, hogy a köztársasági elnök személyéről június 29-én, kedden hozzon döntést az Országgyűlés - jelentette be a Fidesz frakcióvezetője, Lázár János hétfőn.

A kormánypárt azt szeretné, hogy az Országgyűlés szintén még júniusban válassza meg az Állami Számvevőszék elnökét és június végén vagy július elején szintén válassza meg a két hiányzó alkotmánybírót is – derült ki Lázár János szavaiból. A Fidesz ezzel kapcsolatban alkotmánymódosítási javaslattal él: bármelyik országgyűlési képviselőnek joga legyen javasolni alkotmánybírót és egy nyolcas jelölőbizottság álljon föl, amely javaslatot tesz az Országgyűlés számára az alkotmánybírók személyét illetően.

Lázár úgy folytatta: mivel az új kormány megalakulásával a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának mandátuma lejárt, "szeretnénk, ha minél hamarabb, még a nyári parlamenti ülésezés keretében a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságáról is érdemi döntés születhetne".

A hvg.hu azt kérdezte a Fidesz frakcióvezetőjétől, hogy pártjának van-e már konkrét személyi elképzelése a két új alkotmánybírót illetően. Van – tudtuk meg, „de a személyi elképzelésekről először a Fidesz-frakciónak kell döntést hoznia, ezt követően kell a jelölőbizottságban a jelöltállítási folyamatot elvégezni”. Hozzátette: „a folyamat úgy fog kinézni, mint az Állami Számvevőszék és alelnökének megválasztása”. Konkrét neveket azonban Lázár János nem említett.

Lapunk arra is kíváncsi volt, miszerint kétharmados fölénye birtokában a Fidesz egyfordulós köztársaságielnök-választásra számít-e, vagy föl van-e készülve arra, hogy a köztársasági elnököt több fordulóban, esetleg – akárcsak 2005-ben – két nap alatt választják meg. A frakcióvezető kitérően válaszolt: „Előbb-utóbb a választási procedúrák eredményeképpen lesz Magyarországon az Országgyűlés által 2010-ben öt évre megválasztott köztársasági elnök.”

Szegő Péter

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.