A bizottság 14 igen szavazattal, 7 nem ellenében hozta meg döntését. Martonyi János kinevezése ellen szavaztak az MSZP és a Jobbik delegáltjai, valamint a bizottság LMP-s tagja.

A külügyminiszteri poszt várományosa a tárca leendő szervezetéről közölte: a nemzetpolitika nem tartozik majd a Külügyminisztérium irányítása alá, az európai ügyeket az integrációs államtitkárság felügyeli, míg az Információs Hivatal feletti irányítási jogot a kormány nevében a külügyminiszter gyakorolja.  Martonyi János arra is kitért, hogy a külképviseletek elsődleges feladata az országkép javítása lesz, vagyis mindenekelőtt az, hogy cáfolják a Magyarországgal kapcsolatos hamis híreszteléseket. Szavai szerint munkájuk mércéje lesz, hogy ezt sikerrel teszik-e.

Továbbra is hiszünk Közép-Európában - mondta Martonyi János, hozzáfűzve, szimbolikus, hogy Orbán Viktor első miniszterelnöki útja Varsóba vezet majd. Székelyföld területi autonómiájáról szólva elmondta, ez hosszú folyamat, amelynek első lépése Románia decentralizációja lehet, amikor is Székelyföld az összes többi régióval azonos jogköröket kapna.

A miniszterjelölt bizottsági meghallgatásán Kovács László volt külügyminiszter, a testület szocialista alelnöke azt kifogásolta, hogy a kormányprogram nem tartalmaz önálló külügyi fejezetet. Martonyi János megjegyezte, a kormányprogram valóban nem foglalkozik részletesen a külpolitikával, csak megnevezi a kormány főbb céljait és értékeit. Ugyanakkor a külpolitikai stratégia részletein hónapok óta dolgoznak, és azt rövidesen nyilvánosságra hozzák - tette hozzá. Úgy fogalmazott, hogy e stratégia középpontjában az egyéni és közösségi emberi jogok tiszteletben tartása áll.

Gyöngyösi Márton, a bizottság jobbikos alelnöke arról érdeklődött: hogyan bízhatja a kormány a külügyi tárcát egy olyan személyre, aki részt vesz a - szerinte egy jól körülírható érdekkört képviselő - Bilderberg-csoport ülésein? A külügyi tárca várományosa válaszul közölte: mindössze egyszer volt jelen a befolyásos személyek - politikusok, üzletemberek - zártkörű tanácskozásán, s azt a magyar érdekképviselet szempontjából hasznosnak ítélte.

Martonyi János a jobbikos képviselőket arra intette: ha valóban a nemzet érdekeit tartják szem előtt, mérlegeljék szavaik nemzetközi következményeit, és az Országgyűlésben ne beszéljenek "zsidó világösszesküvésről". Gyöngyösi Márton erre úgy reagált: a parlamenti jegyzőkönyv tanúsítja, hogy nem mondott ilyet, szavait az Index hírportál "hamisította meg".

A meghallgatáson vita bontokozott ki az iraki és az afganisztáni politikai rendszer megítéléséről. Martonyi János elmondta, hogy Magyarország továbbra is fenntartja missziós jelenlétét mind Irakban, mind Afganisztánban, mert fel kell lépni a békét veszélyeztető fundamentalista törekvésekkel szemben.

A jobbikos Gyöngyösi Márton - a nyolcvanas években szerzett tapasztalataira hivatkozva - azt mondta: Szaddám Huszein rezsime nem volt fundamentalista, sőt, szinte "liberálisnak" mutatkozott. Martonyi János szerint ezt a diktatúra által kivégzett több ezer ember hozzátartozói másképp ítélik meg.

A bizottság LMP-s tagjának kérdésre Martonyi János elmondta: Magyarország célja, hogy 2012-13-ban az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja lehessen. A közelmúltban bezárt külképviseletekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a magyar diplomácia takarékossági okokból nem a bővítés időszakát éli, így rövid távon óvatosnak kell lenni a követségek és konzulátusok újranyitását illetően.

 Martonyi János kinevezését - egy ellenszavazattal - csütörtök reggel a nemzetbiztonsági bizottság is támogatta. A leendő külügyminisztert délután az európai ügyek bizottsága hallgatja meg.