A focivébéig megszavazzák a népszámlálási törvényt
Csütörtök délután az Országgyűlés emberi jogi bizottsága lefolytatta az általános bizottsági vitát a 2011-es népszámlálási törvény módosításáról, s általános vitára alkalmasnak tartotta. A Fidesz és a KDNP képviselői mellett a jobbikosok szavaztak igennel, míg az LMP-s Szabó Tímea - a bizottság egyik alelnöke - és a három szocialista képviselő tartózkodott. Ebből az alkalomból készítettünk interjút a bizottság három tagjával: a fideszes Balog Zoltánnal - aki az előző ciklusban a bizottság elnöke volt -, az MSZP-s Nyakó Istvánnal és az LMP-s alelnökkel, Szabó Tímeával.
A három Fidesz-KDNP-s képviselő, Balog Zoltán, Semjén Zsolt és Szászfalvi László által jegyzett előterjesztés a vallásra, a termékenységre, anyanyelvre és a fogyatékosságra vonatkozó kérdéssel is kezdeményezi kiegészíteni a 2011. évi népszámlálásról szóló törvényt.
A szocialista Nyakó István szerint - aki a bizottsági szavazás alkalmával tartózkodott - a 2001-es népszámlálás során „többé-kevésbé” azért tették föl a vallásra, felekezetre irányuló kérdést, „mert így akarták finanszírozni az egyházakat hitélet szempontjából”. Nyakó azt tartaná méltányosnak, ha a mostani szabályozás maradna életben, vagyis az egyszázalékos adófölajánlásokat vennék mérvadónak, nem pedig a népszámlálás eredményeit.
Az MSZP-s képviselő szerint más probléma is van a Fidesz-KDNP javaslatával. Szerinte „a vallás, az egyházhoz tartozás személyes ügy”. Úgy folytatta: az elmúlt évtizedekben az emberek megtapasztalhatták, hogy „nem föltétlenül jó bevallani, hogy melyik vallási közösséghez tartoznak”. Az MSZP szóvivője azt mondta: Kubatov Gábortól tudni, hogy a kommunistákat már listázza a Fidesz. Ez pedig „kételyek ébresztésére mindenképpen okot ad”, ha ilyen, személyes adatokat kíván az állam nyilvántartani. Felvetésünkre, miszerint a mostani törvénytervezet szerint nem kötelező a vallásra vonatkozó kérdésre válaszolni, Nyakó azt felelte, ha az általa felvetett kételyeket sikerül eloszlatni, akkor megfontolandó lehet a Fidesz-KDNP javaslata. "Ha nem kapunk a kételyeinkre megnyugtató választ, akkor kételyeinket legalább egy tartózkodás formájában ki fogjuk fejezni. Az anyanyelvre vonatkozó kérdéssel kapcsolatban „ilyen kételyek nem fogalmazódtak meg” bennük – tette hozzá. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ezen érvelés után miért tartózkodtak a bizottsági szavazásnál, miért nem szavaztak nemmel. „Lehetőséget kell adnunk arra, hogy az összes bizottsági vélemény az MSZP-frakció tagjai által bejöjjön és frakcióülésen döntsünk a végleges álláspontunkról.”
A szintén tartózkodó egyetlen LMP-s bizottsági tag, Szabó Tímea szerint "nem teljesen alaptalan” az MSZP amiatti aggálya, hogy a népszámlálás adatai alapján kívánja majd az új kormány az egyházakat támogatni. Éppen ezért garanciát szerettek volna kapni a Fidesztől, hogy a népszámlálási eredmények nem szolgálnak majd az egyházfinanszírozás alapjául. Szerinte a mostani, az MSZP vezette kormány által bevezetett rendszer „jobban tükrözi a társadalom akaratát”.
Szabó viszont - a válaszadás önkéntessége miatt - nem osztja az MSZP másik aggályát, miszerint „a vallás, az egyházhoz tartozás személyes ügy”. Hogy a végszavazásnál szintén tartózkodni fognak-e, az attól függ, hogy az egyházfinanszírozással kapcsolatos, a status quo fenntartását célzó módosító indítványaikat elfogadják-e - fejtette ki az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság alelnöknője.
A mostani javaslatot jegyző hármak egyike, Balog Zoltán, a bizottság fideszes tagja nem tudta megmondani, hogy a népszámlálási kérdőíven hogyan fognak az anyanyelvi és a nemzetiségi hovatartozásra rákérdezni - azaz feleletválasztó módon, vagy be kell-e írni. (A 2001-es népszámlálás során a nemzetiségre vonatkozó kérdésnél a magyar, illetve a kisebbségi törvény által fölsorolt tizenhárom nemzetiség közül lehetett választani, továbbá bármit be lehetett írni. Aki magyar vagy örmény, annak a választ alá kellett húznia, aki zsidó vagy hottentotta, annak be kellett írnia.) Mint hangsúlyozta, ezt a törvény nem fogja előírni, mert ez nem politikai, hanem szakmai kérdés. „Én ebbe nem is szeretnék beleszólni” - hangsúlyozta Balog.
Mivel a nemzetiség és az anyanyelv nem föltétlenül fedi egymást, az új tervezet szerint mindkettőt megkérdezik a népszámláláskor. Balog kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy az MSZP-nek az egyházfinanszírozással kapcsolatos aggodalma mennyire megalapozott: „Ennek a két dolognak jelenleg semmi köze sincs egymáshoz. Az egy külön kormányzati-politikai kérdés, hogy az egyházak támogatását hogyan számolják ki. Majd ha eljutunk odáig, hogy az egyházfinanszírozást valamilyen módon alakítjuk, vagy éppen nem alakítjuk, akkor majd érdemes erről beszélni, de ennek semmi köze nincs a népszámláláshoz.”
A hvg.hu kérdésére, miszerint a vallásosságra, a hitélet mikéntjére, intenzitására, a hitelvek betartására vonatkozó kérdések lesznek-e a népszámlálási kérdőíven, Balog úgy felelt: „Ez egy szociológiai fölmérés dolga, nem a népszámlálásé. Most kizárólag a hovatartozásra kérdezünk rá. Nem kizárt egyébként, hogy lesznek pontosító kérdések, de ez a szakemberek dolga, ebbe nem szeretnék beleszólni” - felelt Balog. Az általános vita pénteken kezdődik. A május 31-ig még ellenzéki képviselő szerint két héten belül, még a foci-vb június 11-i kezdete előtt várható a törvény végszavazása.
Szegő Péter