BKV-ügy: gyanúsítottként hallgatják ki Hagyó Miklóst
Gyanúsítottként hallgatja ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettest a BKV-üggyel összefüggésben. Hagyót és két társát bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítják.
A BRFK gazdaságvédelmi nyomozói Hagyó Miklós mellett előállították korábbi sajtófőnökét, Horváth Évát és Lelovics Ottót, a volt főpolgármester-helyettes egykori kommunikációs igazgatóját is. Az előző Országgyűlésben még mentelmi jogot élvező szocialista képviselőt az új parlament alakuló ülésének napján állították elő, és hallgatják ki bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés gyanújával.
Hagyó Miklóst a rendőrök azt követően állították elő, hogy letették esküjüket az új parlamenti képviselők. Hagyónak – mivel nem került be az új Országgyűlésbe – megszűnt a mandátuma, így a mentelmi jog sem védi tovább. A szocialista politikus a párttagságát március 7-én felfüggesztette, lemondott XII. kerületi pártelnöki posztjáról is, de országgyűlési mandátumáról nem.
Hagyóra a hűtlen kezeléssel gyanúsított és házi őrizetbe is vett Antal Attila, a BKV korábbi vezérigazgatója és Balogh Zsolt, a cég egykori megbízott vezérigazgatója tett terhelő vallomást, majd ezt erősítette Regőczi Miklós volt vezérigazgató-helyettes, aki szerint az elmúlt húsz évben a BKV a fővárost irányító koalíció kifizetőhelyeként működött. Antal, illetve Zelenák Tibor korábbi főosztályvezető és Demszky Gábor főpolgármester főtanácsadója, Mesterházy Ernő a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztályának gyanúja szerint bűnszervezet tagjaként követték el a hűtlen kezelést. Balogh Zsolt azt állította, ő személyesen 15 millió forintot adott át neki egy Nokiás dobozban, de további közel 55 millió forint jutott el hozzá más csatornákon a BKV-tól.
A BKV-ügyek kapcsán a gyanúsítások sora május 4-én annak az ügyvédnek a meggyanúsításával folytatódott, aki a rendőrség szerint közbenjárt a BKV-val kötendő, fénymásoló-készülékek műszaki állapotfelmérésére vonatkozó szerződés létrejöttében; a pénzt egy volt BKV-vezérigazgató végkielégítésének kiegészítésére használták fel. Az ügyben Kocsis István BKV-vezérigazgató tavaly szeptember 18-án tett feljelentést ismeretlen tettes ellen.
Április végén a Heti Válasznak Ihász Sándor fővárosi főügyész azt mondta, a nyomozást végző Budapesti Rendőr-főkapitányság részéről március közepén érkezett hozzájuk egy előterjesztés, mely szerint Hagyó Miklós gyanúsítható lenne. Az ügyészség álláspontja viszont az volt, hogy ezt sem a tényállás, sem a bizonyítékok tekintetében nem támasztották kellőképpen alá, ezért a nyomozó hatóság előterjesztését visszaküldték kiegészítésre. Ennek hátterében állhat az, hogy az ügyészségnek kényelmesebb volt megvárni az új parlament megalakulását, hiszen azzal Hagyó Miklós elveszti mentelmi jogát, és az országgyűlés engedélye nélkül is kihallgatható és meggyanúsítható.
A BKV-ért is felelős volt főpolgármester-helyettes nyilatkozataiban azt mondta, hogy áll az igazságszolgáltatás elé, mert bizonyítani tudja az ártatlanságát. Szerinte nem kerülhet elő olyan bizonyíték, amely a bűnösségét támasztaná alá, mert ami nem történt meg, azt nem lehet bizonyítani. Mindezt arra alapozva jelentette ki, hogy se döntési, se utasítási jogköre nem volt semmilyen kérdésben.
A közlekedési vállalat ügyei miatt létrejött városházi vizsgálóbizottság jelentéstervezete szerint azonban nem csak Hagyót tartották hibásnak a BKV-nál kialakult helyzetért, hanem a főpolgármestert és helyetteseit, illetve a várost vezető koalíciót. Demszky Gábor egyebek mellett abban hibázott, hogy „a hozzá eljutott jelzések ellenére nem tett érdemi lépéseket a BKV-botrányok megelőzésére, kivizsgálására”, illetve „a felelősséggel nem bíró politikai főtanácsadó, Mesterházy Ernő politikai mozgásterét korlátlanná tette”.
Hagyó Miklós szerepét felvetették más ügy kapcsán is. A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. vezérigazgatója, Bielek Péter ugyanis azt vallotta a rendőrségen, hogy az egyik közbeszerzésből 70 millió forintot juttatott vissza az előre kiválasztott nyertes cég a városházára. A szálakat itt is Mesterházy Ernő és Hagyó Miklós mozgatta csakúgy, mint a BKV esetében. Hagyó tagadta ezt, és azt ígérte jogi lépéseket tesz.
A volt főpolgármester-helyettes március 10-én azt mondta: nem készül külföldre, Budapesten fogja tisztázni az igazát, tevékenységével, a vagyonával és az ingatlanvásárlásával kapcsolatban is áll a vizsgálatok elé. A hvg.hu előző nap számolt be arról, hogy Hagyó Miklós nemrég a lánya nevére íratta két budapesti ingatlanát. Ezzel kapcsolatban a politikus leszögezte: az ajándékozásban semmi nem korlátozza; hiteles közokiratokkal tudja igazolni az ingatlanszerzést.