Csúcsminisztériumok harminc államtitkárral
A jelenlegi tervek szerint mintegy 30 államtitkárral alakulna meg Orbán Viktor kormánya, de a nevekről tőle tudhattuk meg a legkevesebbet.
Az Orbán Viktor vezette Fidesz az eddig a sajtóban nyilvánossá vált tervek szerint kormányra kerülését követően – brit mintára - bevezeti Magyarországon a csúcsminisztériumok rendszerét. Egyúttal a jelenlegi 13-ból 8 minisztériumot kreálna. (Ez a kormány létszámának 1848 óta legnagyobb arányú csökkentése – emlékeztetett múlt heti cikkében a HVG.)
Navracsics Tibor sajtóhírek szerint Semjén Zsolttal és Varga Mihállyal együtt miniszterelnök-helyettes lesz, Navracsics a kancelláriát vezetné. A jelenlegi frakcióvezető szerint a csúcsminisztériumi rendszer előnye, hogy egy minisztérium házon belül is rendezni tudja egy nagyobb terület stratégiai irányítását, s nem kell kormányzati szintre emelni minden kérdést”.
A jelenlegi elképzelések szerint államtitkárok irányítanák a csúcsminisztériumok alá kerülő területeket, mellettük pedig minden tárcának lenne egy-egy politikai és egy-egy közigazgatási államtitkára. A politikai államtitkár helyettesíti a tárcavezetőt az Országgyűlésben és a kormányüléseken, míg a közigazgatási államtitkár az apparátusért, a jogszabály-előkészítésért felel.
Így összesen nagyjából 30 államtitkár lenne, de helyettes államtitkárok is dolgoznának Orbán Viktor kormányában. Ők - akik a területekért felelős államtitkárok helyettesei lennének - irányítanák az egyes szakterületeket, például közoktatásért felelős helyettes államtitkárként. (Jelenleg az államtitkárok száma 20, a szakállamtitkároké 51. Alattuk helyettes államtitkárok nem, csak főosztályvezetők dolgoznak.)
A gazdasági csúcsminisztériumot minden értesülés szerint Matolcsy György, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere vezeti majd, de a HVG információi szerint az IMF-fel is a miniszterelnök-helyettesi posztra esélyes Varga Mihály tárgyal majd.
A humán csúcstárcát Réthelyi Miklós vinné, akiről a HVG előző száma közölt portrét. Közigazgatási államtitkárként Jávor András KDNP-s egészségpolitikus, az Antall-kormány államtitkára jöhet szóba, vagy Szócska Miklós. A humán tárca irányítója a fideszes Halász János lehet, de szóba került Szőcs Géza költő neve is. A KDNP-s Soltész Miklós, aki a Fidesz-program szociális fejezetét írta, ezért a területért felelne, míg szóba jött Hoffmann Rózsa neve az oktatás vezetőjeként.
Az infrastrukturális és fejlesztési minisztériumot pedig a sajtóhírek szerint az a Fellegi Tamás vezetné, aki a Napi Gazdaság mai híre szerint kiszállt cégéből, az Infocenterből. (Fellegi érdekeltségéről itt olvashat részletesen.)
A belügyminisztériumot Pintér Sándornak szánják, aki március végén jelentett be, hogy megválik a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-től és a hozzá tartozó cégcsoporttól. Orbán Viktor egy tévéműsorban azt mondta, Pintér Sándor alkalmas lenne a posztra. A honvédelmi tárca Hende Csabához, a polgári körök egykori felelőséhez kerülhet.
Egyelőre egy tárcavezető neve biztos: azt, hogy Martonyi János korábbi külügyminiszter kapja a külügyi tárcát, Orbán Viktor már hetekkel ezelőtt bejelentette.
A számítások szerint a legtöbb államtitkár egyébként várhatóan a humán csúcstárcánál, valamint a közigazgatási-igazságügyi minisztériumnál lesz. Az MTI forrásai szerint a csúcstárcákhoz tartozó egyes államtitkárságok nem költöznek majd egy épületbe, hiszen az infrastrukturálisan nem lenne megoldható.
Az új kormány azt szeretné megvalósítani, hogy a végrehajtó hatalom, a kormány és szervei fokozatosan kiköltözzenek a Parlament épületéből, a kabinet szimbolikusan is törekedni fog a hatalmi ágak szétválasztására. (Ma a miniszterelnök titkársága és kabinetje, valamint a kancelláriaminiszter hivatala is az Országházban van.)