Kikhez tapadnak az LMP szabad vegyértékei?
A választások előtt alábecsült LMP most már azon gondolkozhat, milyen indítványokat nyújt majd be a parlamentben, s mely témákhoz lesz szüksége alkalmi szövetségesekre. Lassan a főpolgármester-jelöltjét is bemutathatja.
Agrárpolitika, vidékfejlesztés, közösségi közlekedés – ezekben a kérdésekben el tudok képzelni közös álláspontot a Fidesszel – fogalmazott lapunknak Schiffer András, a Lehet Más a Politika országos listájának vezetője, amikor arról kérdeztük, hogy lát-e a saját pártja és a többi politikai csoport céljai között olyan közös pontokat és ügyeket, amelyek gyorsan keresztülvihetők, s azonnali sikert hozhatnak a pártnak.
A választások előtt kevesen gondolták, hogy a két évvel ezelőtt alakult párt bekerül a parlamentbe, közben pedig éppen az MSZP igyekszik majd földre vinni őket. A bázisdemokrácia mellett hitet tevő párt – Schiffer definíciója szerint – egyszerre konzervatív, liberális és újbaloldali, attól függően, hogy milyen ügyről van szó. A kérdés tehát az, hogy milyen területeken tudnának együttműködni más pártokkal, ez mennyire nyitja tágabbra mozgásterüket, s a sikerrel keresztülvitt ügyek halmazát.
"Nem kötünk stratégiai szövetséget"
Energiapolitikájával az LMP egyedül marad majd, mert az „erős energialobbi” és az övéktől gyökeresen eltérő elképzelésekkel operáló pártok egyikével sem egyeznek elképzeléseik – mondja a hvg.hu-nak Schiffer. A párt listavezetője következetesen arra hivatkozott, hogy egyelőre nagyon kevés konkrétum ismert a parlamentbe jutott pártok programjából, így nehéz megmondani, melyek lehetnek az egyezések. Azt viszont hozzátette: „nem kötünk stratégiai szövetséget, világosan megkülönböztetjük magunkat a másik két párttól és a Jobbiktól”.
A közjogi kérdéseket illetően meghatározó lesz, hogy a kormányzópárt milyen irányt választ, de ezekben a kérdésekben például a Jobbiktól fényévnyi távolságra vagyunk – magyarázta Schiffer, hozzátéve: olyan párttal, amely az állampolgárok egyenjogúságát vonja kétségbe, semmilyen módon nem tudnak együttműködni. „De az is biztos, hogy csak azért nem fogunk egy kérdésben másként szavazni, mert ők is ugyanazt a gombot nyomják meg” – tette hozzá. Bíznak abban is, hogy a „politikai racionalitás működik a Fideszben is”, a konszenzus irányába mozdul majd el.
A szocialistákról csak annyit mondott: „az MSZP programja köszönőviszonyban sincs azzal, amit az elmúlt 8 évben csináltak”. A két párt nexusa a szocialisták négy jelöltjének visszaléptetése ellenére sem baráti, a szocialisták már nyíltan hajtanak az LMP által elcsábított szavazókra. Be is panaszolták a szocialistákat az OVB-nél Molnár Gyula XI. kerületi polgármester LMP-s szlogent idéző plakátja miatt. Mindehhez Schiffer a visszaléptetéseket az MSZP „kétségbeesett lépéseként” definiálta.
Konszenzusos kettős állampolgárság?
„A kisebb parlament szerintem blöff, mi inkább onnan fognánk meg a dolgot, hogy a választási rendszeren mit kell változtatni” – mondott példát arra, hogy mihez nyúlnának kormányalakítás után. A felsorolásban szerepelt még az antikorrupciós javaslatuk, a párt- és kampányfinanszírozás kérdése és a morális kaució rendszerének bevezetése. (Utóbbi azt jelenti, hogy ajánlószelvények helyett vagyonnyilatkozatot, életrajzot és részletes programot kellene nyilvánossá tennie a jelölt-aspiránsnak. Ez elég lenne annak, aki már legalább egy éve az adott kerületben lakik, míg másoknak minimum száz választópolgár aláírással megerősített ajánlását is fel kellene mutatnia.)
A kétharmados többség megszerzésére készülő Fidesz adóegyszerűsítést, adócsökkentést érintő elképzeléseivel kapcsolatban Schiffer úgy fogalmazott: előbbit igen, utóbbit viszont nem tudják támogatni. Nem akart konkrétumot mondani a felvetésre, miszerint a nyugdíjrendszer átalakításának szükségességét például minden párt elismeri, s talán az elképzelések sem különböznek olyan nagyon. Van-e olyan kérdés, amellyel kapcsolatban Schiffer András a pártok egyetértését vizionálja? „Talán a kettős állampolgárság, erre lehet kósza remény” – véli. Ugyanakkor azt mondja: a romaügyekben is szükség lenne arra, hogy olyan folyamat induljon el, melynek többpárti konszenzus a vége.
Az LMP-politikusok a civil szférából jöttek, jól mozgósítható bázissal bírnak, a parlamentben viszont egyelőre nem lesznek sokan. Felmerül a kérdés, ha úgy érzik, nehezen boldogulnak odabent, akkor kiviszik-e az utcára az adott ügyet, így nyomást gyakorolva (ahogy a Fidesz tette – bár kevésbé civil alapokon). Schiffer határozottan elutasította ezt a lehetőséget, s azt mondta: ők azt szeretnék, ha inkább rajtuk keresztül lobbiznák be véleményüket a civilek a parlamentbe. S miként látja, milyen témákban lehet a párt meghatározó véleményformáló, min lesz túl az LMP az első parlamenti ciklusa végén? „Fogalmam sincs; ami most, 2010-ben fontosnak tűnik, az az antikorrupciós munka, a zöldfordulat és az esélyegyenlőség megteremtése az oktatásban.”
Belső ember lehet a főpolgármester-jelölt
A második forduló még hátravan, itt „tisztes helytállásra” készülnek, s Schiffer azt sem tartotta kizártnak, hogy néhány helyen LMP-s meglepetés lesz. A két éve alakult párt sokakat meglepve bekerült a parlamentbe, s forrásaink szerint most már nem engedheti meg magának, hogy ne állítson főpolgármester-jelöltet Budapesten. Schiffer András ezt megerősítette, s azt is szükségesnek tartotta hangsúlyozni: „nem importált arc lesz, megvannak a saját belső embereink”.
„Nevet egyelőre nem tudok mondani, de aki ismeri a budapesti listánkat és tudja, ki szokott megszólalni a Budapestet érintő ügyekben, az kitalálhatja.” A párt fővárosi listájának vezetője a szóvivői tisztséget is betöltő Jávor Benedek, akinek az arcát egyre többen ismerhetik, s talán ő tűnik a legesélyesebbnek a posztra. A második helyen Osztolykán Ágnes van, aki több alkalommal is Jávorral együtt nyilatkozott a várost érintő kérdésekről. A harmadik helyen pedig az LPM egyik legismertebb arca – akit vélhetően a legkevésbé kellene „felépíteni” –, Karácsony Gergely, az LMP kampányfőnöke áll.
