2010. április. 09. 14:52 hvg.hu Utolsó frissítés: 2010. április. 09. 22:26 Itthon

A pártok kampányköltései

Három civil szervezet az év eleje óta figyeli a pártok kampányait.

A Transparency International Magyarország, a Freedom House Europe és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet által közösen jegyzett  honlapon megjelent adatok szerint a 2010-es parlamenti választások első fordulója előtt két nappal mind az MSZP, mind pedig a Fidesz többet költöttek kampányaikra a törvényben engedélyezettnél. A civil szervezetek becslései alapján az MSZP eddig 650 millió 940 ezer forintot, míg a Fidesz 475 millió 619 ezer forintot költött, szemben a törvényben engedélyezett 386 millióval.

A három civil szervezet az év eleje óta kíséri figyelemmel a pártok kampányait, s az adatokat a kepmutatas.hu-n teszi közzé (a januári adatokról olvashat itt). Céljuk, hogy a közvélemény az eddigieknél pontosabb képet kaphasson a választási kampányok valódi költségeiről, ezzel is demonstrálva, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás korrupciót generál és nem szolgálja a kampányok, és az abban résztvevő pártok pénzügyeinek átláthatóságát – tudatták a szervezet sajtóközleményükben, melyben azt jelezték: szeretnék, hogy a választók végre képet kaphassanak arról, hogy mennyiben kerül egy kampány.

„Egyáltalán nem meglepő, hogy a két nagy párt már az első forduló előtt átlépte a törvényben engedélyezett költési plafont” - mondta Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország ügyvezetője. Hozzátette, hogy bár az idei kampány lényegesen olcsóbbnak ígérkezik, mint a 2006-os, az országos kampányt folytató pártok számára gyakorlatilag lehetetlen a törvényileg engedélyezett összegből hatékony korteshadjáratot folytatni.

Molnár Bálint, a Freedom House Europe igazgatója szerint a pártok kampányköltései teljességükben majd csak május végén lesznek láthatóak, mivel a reklámköltések összesítése nagyjából egy hónapos csúszással történik. „Nem lennék meglepve, ha végleges összegek a nagy pártoknál a milliárdos nagyságrendet közelítenék, vagy azt akár jelentősen meg is haladnák” - mondta Molnár, kiemelve, hogy a jelenelegi adatok még nem tartalmazzák a pártok márciusi reklámköltéseit sem, pedig ezek a költségek a kampányok legnagyobb tételei. A két nagy párton kívül valószínűsíthető, hogy a Jobbik és az MDF is átlépik majd a 386 milliós plafont a végső összesítéskor.

Mi alapján számolnak?

A projekt szemponjából - áll a 3 szervezet sajtóközleményébe - kampányelemnek tekintendő minden olyan eszköz vagy tevékenység, amelynek elsődleges célja, hogy a hivatalos választasási időszakban egy addott pártot, annak bármelyik jelöltjét vagy programját a választókkal megismertesse, támogatására buzdítson.

Ennek alapján a kampányelemek közé sorolandók a következők: a hivatalos kampányidőszakban és az azt megelőző 30 napban megjelenő politikai jellegű fizetett médiahirdetések (nyomtatott sajtó, TV, rádió, internet); a pártok illetve támogatóik által szervezett nyilvános rendezvények (nagygyűlések, lakossági fórumok, sajtótájékoztatók, stb); a közvetlen választói kapcsolattartáshoz felhasznált kommunikációs eszközök (plakátok, szórólapok, postai küldemények, sms, telefon); a pártok és jelöltek szervezeti és szervezési költségei (aktivisták, infrastruktúra, közlekedés, általános belső kommunikációs költségek, közvéleménykutatások, kampánystáb, stb.).

A projekt az egyes kampányelemek azonosítására, dokumentálására és a költségek becslésére az alábbi fő forrásokat használja:

Sajtófigyelés: vidéki lapokban és az MTI híreiben kampányesemények azonosítása; Kantar Media Adexspot (korábban TNS-MI) adataiból a politikai pártok hirdetéseinek azonosítása minden kereskedelmi hirdetési felületen; országos önkéntes hálózat a helyi kampányesemények és közvetlen pártkommunikációs eszközök figyelésére és dokumentációjára; kutatás a pártok országos direkt választói kapcsolattartásáról; egységes, háttérinterjúkra és közvetett információkra alapuló átlagbecslés a pártok kampányokkal kapcsolatos operációs és szervezeti költségeire vontakozóan.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.