Az NRC Piackutató éppen négy esztendeje méri az internetes társadalom véleményét közéletünk állapotáról és a közeljövőt illető várakozásairól. Az index 2005 őszén még 40 pont feletti (és a választások környékén az 50 pontot is megközelítő) értéket vett fel, 2006 júniusában, a megszorító intézkedések bejelentése után azonban egyetlen hónap alatt zuhant 40-ről 27 pontra. Aztán sokáig egy szűk intervallumban mozgott, de tavasszal már csak 17 ponton állt – ennél is volt azonban lejjebb: a gazdasági válság, súlyosbítva a miniszterelnök lemondásával és a jelöltkeresés körüli hercehurcával 10 pontos történelmi mélységbe repítette a NetHangulat indexet. A kormányfőcsere jó hatással volt a netpolgárok közhangulatára: április végére 8 pontos emelkedés után az index 18 ponton állt meg, és bár a nyár beköszöntével átmeneti emelkedést regisztráltunk, augusztus végén már ismét csökkent az index értéke. A korábbi évek tapasztalatai alapján szeptemberre a csökkenő tendencia folytatódását prognosztizáltuk, ezúttal azonban a mutató nem a várakozásoknak megfelelően viselkedett: talán a nyárias időjárásnak és a politikai szempontból nyugodtabb szeptembernek köszönhetően az elmúlt egy hónap alatt az index 2 pontot emelkedett, és jelenleg idei második legmagasabb értékén, 22 ponton áll.

A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

© hvg.hu

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében borúlátó hangulat jellemezte. A márciusi mélypont idején a hazai netpolgárok mindössze 2 százaléka gondolta úgy, hogy jó irányba mennek a dolgok – ez az arány jelenleg 14 százalék, 81 százalék viszont továbbra is pesszimista.

A közhangulat elsősorban az internetező férfiak körében nőtt, így ők továbbra is lényegesen optimistábbak (25 pont), mint a nők (17 pont). Az átlagosnál szintén derűlátóbbak a fővárosban élők (25 pont), illetve az 50 évnél idősebbek (30 pont).

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

A főindexhez hasonlóan az ország helyzetére vonatkozó mutató is nőtt, szeptember végén 2 ponttal állt magasabban, mint egy hónappal korábban. A 26-os érték ráadásul a legmagasabb ebben az évben, a márciusi értéknél 4 ponttal magasabb, tehát az internetezők lényegesen jobbnak ítélik most az ország helyzetét, mint a tavasz elején. Az internetezők szeptemberben is a gazdasági helyzetet (5-ös skálán 1,68) és az egészségügyi ellátást (1,92) ítélték a legrosszabbnak – az ország nemzetközi megítélését viszont jobbnak látják, mint augusztusban, amikor az államfő diplomáciai afférja miatt e tényező lényegesen alacsonyabb pontszámot kapott.

Az ország közeljövőbeni helyzetére vonatkozó mutató 3 ponttal magasabb, mint az aktuális index. Vagyis a netpolgárok egy éven belül érezhető változásokra számítanak; leginkább a gazdaságban remélnek javulást, de az egészségügyben és nemzetközi megítélésünkben is pozitív fejleményeket valószínűsítenek. Ellentétben a szociális ellátással, illetve a közlekedés helyzetével, ahol az általános bizakodás ellenére sem számítanak kedvező tendenciára.

Egy év múlva kánaán?

A kutatás során az internetezőket arra is megkértük, hogy ötös skálán értékeljék saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

Bár az egyéni helyzetet mutató index évekig egy viszonylag szűk tartományban mozgott (és mindvégig sokkal magasabb értéket vett fel az ország helyzetére vonatkozó indexnél), februárban drámai – 6 pontos – zuhanásról kellett beszámolnunk. A nyári hónapokban ez az index is emelkedett, és augusztus végén, sőt szeptemberben is maradt 46 ponton. Annak ellenére tehát, hogy az ország helyzetét jobbnak érzik, személyes helyzetükben még nem éreznek változást az internetezők – a makroszintű mutatók javulása a netpolgárok várakozásaiban jelenik meg. Az egy évvel későbbi vélt helyzetre vonatkozó index ugyanis 52 pontra nőtt, és így 6 ponttal haladja meg a jelenlegi helyzet indexét. Ilyen nagy különbségre még nem volt példa, és egyértelműen arra utal, hogy az internetezők úgy vélik: jövő ilyenkor érezhetően jobban fognak élni, mint most. Anyagi helyzetükben és munkájukban egyaránt számottevő javulásra számítanak 2010 őszéig.

A NetHangulat index növekedésével párhuzamosan nőtt több intézmény bizalmi indexe is, de a változás nem haladja meg a statisztikai hibahatárt. A lista élén továbbra is az Alkotmánybíróság, illetve a nemzetközi szervezetek állnak, míg a kormány, a parlament és a politikai pártok a sereghajtók.

A felmérést az NRC 2009. szeptember 27-30. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.