Hiller: Magyarország szabad, de a társadalmi jólét még a jövő
Húsz évvel a rendszerváltás után Magyarország szabad, de a társadalmi jólét megteremtése még mindig a jövőre vár - hangsúlyozta Hiller István oktatási és kulturális miniszter az Osnabrücki Békebeszélgetések elnevezésű, németországi rendezvényen szombaton.
Az Európai Unió az a keret és az a közösség, amely mindehhez biztosítja a legmegfelelőbb feltételeket - jelentette ki a miniszter, aki Magyarországról első meghívottként tartott előadást Magyarország útja az európai közösségbe címmel a német egység napja alkalmából rendezett osnabrücki konferencián. Hiller István utalt arra, hogy a szervezők a közép-európai rendszerváltások, illetve a magyarországi határnyitás 20. évfordulója alkalmából döntöttek úgy, hogy magyar előadót kérnek fel a német egység napján tartandó rendezvényre.
Beszédében Magyarország európai uniós csatlakozásának hátteréről szólt és hangsúlyozta: nem egy évről, sőt nem is az előkészületek másfél évtizedéről, az 1989-90-es rendszerváltás és a 2004-es csatlakozás között eltelt 15 évről érdemes gondolkodni, hanem a magyarság és az európaiság együttélésének formáiról, a szabadság és a függetlenség, illetve a társadalmi jólét megvalósulásának problémáiról. E kérdést felvetve a miniszter kifejtette, hogy a szabadság és a függetlenség, illetve a jólét közötti viszony évszázados polémia a magyar politikában és történelemben, amelyből fakadóan egymástól eltérő tervek, célok és programok fogalmazódtak és fogalmazódnak meg. Bocskai és Eszterházy, Rákóczi, Kossuth és Széchenyi különböző korokban és helyzetekben a maga módján ugyanerre kereste a választ. És ez a kérdés hatotta át a rendszerváltás előtti vitákat is.
Hiller István rámutatott arra, hogy Magyarország, a magyar politikai és közgondolkodás mindig is Európa részének tekintette önmagát, de mentalitás, illetve a politikai határok az évszázadok többségében különváltak egymástól. A XX. század utolsó éveiben azonban reális cél lett, hogy Magyarország politikai értelemben is ahhoz a szövetségi rendszerhez, régióhoz és közösséghez tartozzon, amelyhez a mentalitását tekintve mindig is tartozónak vallotta magát. Az újraegyesített Németország támogatta és előmozdította ezeket a magyar célokat - fűzte hozzá.
Magyarországon sok feladat megoldódott, nagy célok teljesültek, ugyanakkor nagy problémák maradtak megoldatlanul - jelentette ki a miniszter, utalva a társadalmi polarizációra, a politikai, társadalmi, sőt gyakran etnikai alapon jelentkező, feszítő ellentétekre. Ezeket a gondokat az Európai Unió teljes jogú tagjaként jobban lehet megoldani, mint azon kívül - mutatott rá Hiller István, aki elmondta: az értelmiségi fórumon számos kérdést kapott a közép-európai kisebbségek helyzetéről és a szlovák-magyar viszonyról.
Osnabrück Alsó-Szászország tartomány harmadik legnagyobb városa, a harmincéves háborút lezáró 1648-as vesztfáliai békeszerződés megkötésének egyik helyszíne. A város a békeeszme elterjedésének elősegítése, a béke és a tolerancia támogatása jegyében több mint két évtizede rendezi meg minden évben a német egység évfordulójához kötve az Osnabrücki Békebeszélgetések elnevezésű rendezvénysorozatot. A korábbi előadók között voltak egykori német államfők és miniszterek, továbbá Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament korábbi elnöke és Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter is.
