2009. július. 15. 15:35 MTI Utolsó frissítés: 2009. július. 15. 15:35 Itthon

Magyar parlamenti pártok összefogása a szlovák nyelvtörvény ellen

A törvényhozók által szentesített emberi jogi jogsértés a június 30-án elfogadott szlovák államnyelvtörvény módosítása - olvasható az MSZP, a Fidesz, az SZDSZ és a KDNP országgyűlési frakciójának képviselője által szerdán megfogalmazott négypárti nyilatkozattervezetben.

A magyar parlamenti pártok - a dokumentum szerint - felhívják a szlovák parlamenti pártokat, hogy vonják vissza a nyelvtörvényben foglalt diszkriminatív rendelkezéseket, azok ugyanis ellentétesek az európai kisebbségi jogokkal, az Európai Unió szellemiségével, valamint a meglévő emberi jogi egyezményekkel és a józan ésszel.

A nyilatkozattervezet - amelyet a következő napokban írnak majd alá - rögzíti: a szlovák nyelvtörvény módosításait, amelyek példátlanul szankcionálják a szlovákiai magyar kisebbséget, összeegyeztethetetlennek tartják a magyar-szlovák alapszerződéssel és egyéb nemzetközi egyezményekkel. "A törvény ahelyett, hogy a nyelvek használói közötti egyenlőséget erősítené, a kisebbségi nyelvet használókat többletkötelezettségekkel terheli, és szankciókkal fenyegeti" - áll a tervezetben, amely szerint a jogszabály ideológiai alapon korlátozza a nyelvhasználatot.

A diszkriminatív rendelkezések visszavonásán túl a magyar fél felhívja a szlovák pártokat arra is, hogy kezdeményezzenek tárgyalásokat a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselőinek aktív bevonásával egy, a kisebbségek számára is elfogadható, illetve az európai értékekkel összhangban álló nyelvhasználati szabályozás kialakításáról.

A szerdai, több mint kétórás, a házelnöki dolgozószobában zárt ajtók mögött tartott tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke közölte: nemzetközi fórumokon is egyeztet és lépéseket tesz a következő hetekben azért, hogy a szlovák nyelvtörvény diszkriminatív rendelkezéseit visszavonják. Hozzátette: az ügyben az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa július 22-ére találkozót szervezett, ahol a kormány is ott lesz. A házelnök tájékoztatása szerint a szerdai megbeszélésen részt vett a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának képviselője is.

Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője úgy fogalmazott: a szlovák szabályozás olyan mértékben ellentétes az Európai Unió és az Európa Tanács szellemiségével, hogy e szabály életbe lépésével lényegében "Szlovákia kiírja magát az EU-ból és az Európa Tanácsból". A politikus szerint "nagyon kevés az idő" arra, hogy még a szeptember elsejei hatályba lépés előtt visszavonják a jogszabályt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy  céljuk a magyar-szlovák viszony javítása, nem pedig rontása.

Kozma József, az Országgyűlés külügyi bizottságának szocialista alelnöke közölte: egy kisebbséget leszavazni mindig a többség gyengeségét mutatja. Emlékeztetett, hogy a magyar Országgyűlés a közelmúltban elfogadott egy politikai nyilatkozatot a szlovákiai nyelvhasználattal kapcsolatos kérdésekben. Ezzel összefüggésben hozzátette, kezdeményezni fogja, hogy a Ház az őszi ülésszakban térjen vissza e nyilatkozat "aktualizálására".

A fideszes Balla Mihály - aki a közös sajtótájékoztatón fejtette ki álláspontját - emlékeztetett: néhány hónappal ezelőtt, a külügyi bizottságok esztergomi találkozóján már bebizonyosodott, milyen erőt jelent a parlamenti pártok közös fellépése. Mindent meg kell tenni azért, hogy a szlovákiai magyarok érdekeit, illetve a szlovákiai magyar szervezetek javaslatait figyelembe véve hozzák meg a szükséges magyarországi döntéseket - hangsúlyozta.

Rubovszky György (KDNP) - mint a magyar-szlovák Interparlamentáris Unió magyarországi baráti tagozatának elnöke - közölte: ők is keresik a lehetőséget, hogyan tudnának a szlovákiai "kisebbségellenes akció" ügyében fellépni. Nyilatkozatában felidézte, hogy a nyelvtörvény nem a kezdete ennek az ügynek, ugyanis a szlovák nemzeti tanács még 2007-ben megerősítette a kisebbségellenes Benes-dekrétumokat.

A parlamenti pártok szakértői múlt hét szerdán már tartottak egy értekezletet a nyelvtörvény ügyében. A megbeszélés után a kezdeményező Kóka János azt mondta: a parlamenti pártok szakértői "közel állnak egymáshoz" abban, hogy nem a magyar-szlovák viszonyt akarják kiélezni, hanem a megoldás irányába szeretnének elmozdulni diplomáciai és politikai eszközökkel. Legutóbb kedden a magyar parlamenti pártok ifjúsági szervezetei tiltakoztak közös nyilatkozatban a szlovák nyelvtörvény ellen Szlovákia budapesti nagykövetsége előtt. A két héttel ezelőtt elfogadott, szeptember elsején hatályba lépő szlovák államnyelvtörvény a többi között arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet, vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, akár ötezer eurós pénzbüntetést kaphat.

Hirdetés
Gazdaság Sztojcsev Iván 2024. december. 29. 07:00

És akkor januárban Novák Katalin a mozgás évének nyilvánította 2024-et, aztán történt egy s más

Egész véletlenül tökéletesen beletrafált egykori köztársasági elnökünk, amikor elrendelte, hogy 2024 legyen a mozgás éve: mozgott idén a pártrendszer (egész váratlan irányokba), a GDP-növekedési előrejelzés (magasból a nulla közelébe), a forintárfolyam (hajaj), a világpolitika, és maga Novák Katalin is, jó messzire. Megnéztük a gazdaság és a vállalkozás rovatunkból az év legolvasottabb cikkeinek listáját, és most megmutatjuk, mi érdekelte idén önöket a legjobban.