Magyarok Nyilai: miért lassú a nyomozás?
Nehezen jut közös nevezőre a rendőrség és az ügyészség a Magyarok Nyilai által végrehajtott Molotov-koktélos támadások ügyében. Sokan attól tartanak, hogy miközben a nyomozó szervek komótosan haladnak előre az ügyek felgöngyölítésében, a gyanúsítottak egyszerűen eltűnnek a hatóság látóteréből.
A több parlamenti képviselő ellen elkövetett Molotov-koktélos támadások nyomozását összekapcsolták a Szilvásy György volt titokminiszter háza ellen megkísérelt robbantás-gyújtogatás ügyével – derült ki a Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF) közléséből, amely a Népszabadságban június 5-én jelent meg. Az utóbbi, újonnan a főügyészséghez került esetnek még nincs gyanúsítottja, de – mint mondják – „számos jel utal arra, hogy az áprilisban leleplezett százhalombattai pokolgépgyár és működtetői kapcsolatba hozhatók a Szilvásy háza elleni támadással”.
Április 8-án éjjel nagy erőkkel – rendőrautókkal, egy rabszállító kocsival, illetve egy tűzszerészeti járművel – vonult fel a rendőrség Százhalombattán, a Nemzeti Nyomozó Iroda pedig másnap jelentette be, hogy négy embert elfogtak – egyiküket százhalombattai lakásán, további hármat pedig egy autóban 6-os főúton –, akik megalapozottan gyanúsíthatók robbanóanyaggal történő visszaéléssel. A rendőrök szerint a társaság Ecsődi László szocialista képviselő adonyi házát akarta felrobbantani.
A nyomozásról |
A Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője, Fazekas Géza a hvg.hu-nak elmondta, hogy folyamatosan vizsgálta az ügyészség az ügyek közötti összefüggést, s most tudta a Szilvásy-ingatlan elleni támadást hozzákapcsolni a többi politikusokkal szembeni Molotov-koktélos merényletekkel. Megjegyezte, egyelőre nem tudni, mikor lehet a gyanú alapján gyanúsításokat tenni. Fazekas hozzátette: vizsgálják azt is, hogy a Magyarok Nyilai valóban létező szervezetet takar-e, vagy csak valaki „rárepült a történetekre”. |
Az elfogottak közül három ember ellen robbanóanyaggal való visszaélés gyanúja miatt a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) indított eljárást, míg egy személlyel szemben – aki a gyanú alapján az Ecsődi-ingatlan elleni akciót hajtotta volna végre, illetve 2007 decemberében lövést adott le Hiller István oktatási és kulturális miniszter házára – a Központi Nyomozó Főügyészség folytatja a nyomozást.
Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter a történtek után az InfoRádiónak úgy nyilatkozott, hogy az elfogottak a magukat a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadseregnek nevező szervezet tagjaiként több merényletsorozatot is terveztek, és korábban is követtek el Molotov-koktélos támadásokat. Az elmúlt két évben többek között az SZDSZ XI. kerületi és az MSZP több fővárosi székházára dobtak Molotov-koktélt. A miniszter a csoportot terrorista sejtnek nevezte és kijelentette, megjelent hazánkban a politikai motivációjú terrorizmus.
Dataplexes hűtlen kezelés | ||
|
A szervezet vállalta Csintalan Sándor brutális megverését 2007 novemberében, a Kóka János Normafánál épülő háza elleni 2007. december 16-án elkövetett Molotov-koktélos támadást, illetve az Avarkeszi Dezső MSZP-s képviselő lakhelye elleni akció elkövetését is. A ferencvárosi időközi országgyűlési választás előtt pedig az ő nevükben fenyegették meg halálosan John Emese SZDSZ-es jelöltet.
A Központi Nyomozó Főügyészség néhány hete közleményben számolt be arról, hogy az NNI munkatársai a Terrorelhárító Szolgálat közreműködésével egy XX. kerületi áruházban elfogták azt a férfit, akit a négy letartóztatott ellen indított nyomozásban eddig kerestek, és aki szintén a Magyarok Nyilainak a tagja. A férfit, miután lakásában jelentős mennyiségű lőszert találtak, emberölés előkészületével és robbanóanyaggal való visszaéléssel gyanúsítják.
Mindezek után meglepetést keltett a főügyészség lnyilatkozata, miszerint a Szilvásy-ház elleni akcióra egyelőre nem tudja a gyanúsítást kiterjeszteni. Mivel Draskovics Tibor korábbi nyilatkozatait valószínűleg a nyomozás adataira alapozta, felvetődik a kérdés, hogy miért késlekedik az ügyészség a gyanúsítás kiterjesztésével.
Tény, a „Magyarok Nyilainak” közleményeit sem szabad készpénznek venni. Külföldi példák ugyanis igazolják, kisebb csoportocskák magukra vállalják olyan cselekmények elkövetését is, amihez nincs is közük, pusztán azért, hogy a médiában beszéljenek róluk.
Mindezzel együtt kétségtelen, maga a főügyészség mondta ki, hogy „az eljárások egyesítését a bűnesetek közti személyi, tárgyi összefüggések indokolták”. Márpedig ez arra enged következtetni, hogy a hatóság részéről a tettesek ismertek lehetnek.
Az idő múlása, a gyanúsítás elmaradása veszélyeztetheti a nyomozás sikerét. Csakúgy, mint a Dataplex-ügyben hűtlen kezelés gyanúja miatt folytatott eljárásban vagy a Rendőrpalotára leadott sorozat tetteseinek a megtalálása esetében. Ezekben a bűnügyekben a rendőrség és az ügyészség egymást okolta a nyomozás egy helyben állásáért.