2009. január. 16. 09:37 Utolsó frissítés: 2009. január. 16. 09:37 Itthon

John Emese visszalépne

John Emese, az SZDSZ ferencvárosi jelöltje annak a pártján van, hogy visszalépjen az időközi országgyűlési választás második fordulójától, ám bárhogy dönt, azt a pénteken ülésező ügyvivői testületnek kell jóváhagynia - írja a pénteki Népszava.

Az SZDSZ ügyvivői testülete pénteken tanácskozik, s hozza meg végleges döntését John Emese visszaléptetéséről - írja a pénteki Népszava. A lap John Emesére hivatkozva azt írta, a jelölt a visszalépés pártján áll.

Az a tény, hogy a jelöltjük várandós és hamarosan szül, sem az indulásnál, sem az esetleges visszalépésnél nem szempont - mondta újságírói kérdésre csütörtökön Fodor Gábor. Az SZDSZ elnöke közölte, John Emese politikai teljesítménye alapján döntöttek amellett, hogy elindítják a ferencvárosi időközi képviselő-választáson.

A főváros IX. kerületében vasárnap tartottak időközi képviselő-választást, miután Gegesy Ferenc (SZDSZ) polgármester tavaly szeptember közepén lemondott parlamenti mandátumáról, amelyet a 2006-os választáson szerzett a budapesti 12-es számú országgyűlési egyéni választókerületben.

A múlt vasárnapi voksolás érvénytelen volt, mert nem jelent meg az urnák előtt a szavazásra jogosultak ötven százaléka.  A legtöbb szavazatot, 4697-et Bácskai János, a Fidesz-KDNP jelöltje kapta (58,67 százalék). Második az MSZP jelöltje, Bánsághi Tamás lett 1850 szavazattal (23,11), míg a harmadik a Jobbik jelöltje, Szegedi Csanád 681 vokssal (8,5 százalék). Negyedik lett az SZDSZ jelöltje, John Emese 419 szavazattal (5,23 százalék), ötödik Várady Tibor, a Humanista Párt jelöltje 295 vokssal (3,68 százalék), Paulik Péter, a Magyar Kommunista Munkáspárt jelöltje 63 szavazatot kapott (0,78 százalék). A választás második fordulóját január 25-én tartják.

MTI/Népszava

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.