2009. január. 06. 15:21 MTI Utolsó frissítés: 2009. január. 06. 17:22 Itthon

Gyurcsány: Sólyom szerint erősebbek az agresszor jogai?

Gyurcsány Ferenc szerint úgy tűnik, mintha a köztársasági elnök - aki nem írta alá a távoltartásról szóló törvényt - "a családot fenyegető, bántalmazó vagy rettegésben tartó férj jogait erősebbnek tartaná, mint azokét, akiket fenyeget, bántalmaz vagy rettegésben tart". A kormányfő keddi blogjában kitért arra is: a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény megsemmisítése beavatkozás abba a szabadságba, amely minden polgárt megillet.

Minden héten megölnek egy nőt
Magyarországon hetente legalább egy nőt öl meg családtagja. Erről szóló cikkünket itt találja.

A miniszterelnök keddi blogjában azt írta: rokoni-ismerősi körben is megtapasztalta, milyen az, amikor pokollá válik egy család élete, mert valaki szóval, időnként tenyérrel, vagy ha kell, bőrszíjjal tart fenyegetésben idős szülőt, házastársat vagy éppen gyereket. "Láttam rokont Pápától Budapestig menekülni, és láttam gyermeket szinte egész életére tönkremenni az erőszakoskodó apától. Nem tudom, hogy a köztársasági elnök úr érzékeli-e ezt a problémát. Az alapjogot védő jogi érvelése mögött mintha eltűnnének a síró és megsebzett, megsértett emberek" - fogalmazott.

Ha az államfő meggyőződik egy törvény alkotmányellenességéről, akkor azt nem írhatja alá, hanem köteles az Alkotmánybírósághoz fordulni - mondta Wéber Ferenc. A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) sajtófőnöke Gyurcsány Ferenc miniszterelnök keddi blogbejegyzésére reagált. Wéber Ferenc közölte: a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz írt indítványában is leszögezte, hogy az alkotmányból és nemzetközi kötelezettségeinkből is fakadó célkitűzés a családon belüli erőszak elleni hatékony fellépés. Ennek során azonban - folytatta - az Országgyűlésnek olyan törvényt kell alkotnia, amely alkalmazható, és megfelel az alkotmányosság követelményeinek. Ez a törvény azonban nem ilyen - szögezte le. A köztársasági elnök mérlegelése során mindig az alkotmányosság áll szemben az alkotmányellenességgel. Ha az államfő meggyőződik egy törvény alkotmányellenességéről, akkor azt nem írhatja alá, hanem köteles az Alkotmánybírósághoz fordulni - emelte ki a sajtófőnök. Wéber Ferenc hangsúlyozta: Sólyom László már az Alkotmánybíróság elnökeként is mindig a szabadságjogok pártján állt, ezért különösen érthetetlen Gyurcsány Ferenc állítása.

Konzervatív fundamentalizmus?

A kormányfő felidézte azt is, hogy az Alkotmánybíróság pár hete megsemmisítette a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt, mondván, hogy a házasság alkotmányos védelme nem engedi meg azt, hogy a házassághoz nagyon közel álló intézményt, azaz a bejegyzett élettársi kapcsolatot is védje az állam. 

Álláspontja szerint egy ilyen döntés nem pusztán jogi állásfoglalás, hanem az ítélkező bírók világszemléletét is tükrözi. "Beavatkozik abba a szabadságba, amely szerintem valamennyi polgárt megillet, és azt mondja nekik, hogy nem vagyok hajlandó az állam által is megerősíteni a ti közös döntéseteket, hogy együtt éltek, és az élet egy sor területén közös felelősséget vállaltok. Vagy házasság, vagy semmi. De mit szólnak ehhez a huszonévesek, vagy a harmincasok? Mit szól hozzá az a majdnem minden második vagy harmadik együtt élő pár, akik nem a házasság kötelékét választották?" - tette fel a kérdést. 

Gyurcsány Ferenc úgy látja: egyfajta konzervatív fundamentalizmus van kibontakozóban Magyarországon, amely lassan aggasztó méreteket ölt. "Fenyegeti a polgárok szabadságát, az állam világnézeti függetlenségét, amikor a tradícióra hivatkozva nem felszabadít, hanem korlátoz és jogot von el. Egyre világosabbnak tűnik, hogy nem szimplán politikai vita figyelhető meg, hanem - a korábbinál egyértelműbben - világnézetek, világlátások küzdenek egymással. Nem egyszerűen a tradíció a modernizmussal, hanem a konzervatív fundamentalizmus ütközik a szekularizmussal és a szabadelvűséggel" - írta a miniszterelnök.

Szerinte ez a fajta magatartás és gondolkodás nem bízik a polgárokban, az elfogadhatónál lényegesen szélesebb körben akarja megmondani nekik, mit szabad és mit nem, azaz az állam nem növelni kívánja az állampolgárok szabadságát, hanem korlátozni azt. A másik oldalról pedig nem ad kellő védelmet - az alkotmányos alapjogokra hivatkozva - azoknak, akiket a hagyományos és egyébként valóban védelemre érdemes közösségeken, így a családon belül bántalom, erőszak ér. 

A kormányfő úgy fogalmazott: a nemzeti szabadelvűség, a szabadságpártiság, a demokratikus elkötelezettség partnerségre épülő világában elfogadhatatlan az a fajta fundamentalizmus, ami kibontakozóban van. "Sajnálnám, ha Magyarország nem értené, hogy mekkora veszélyeket rejt az, ha utat enged ennek a gondolkodásnak, ennek a mentalitásnak. Sajnálnám, ha Magyarország nem értené, hogy a szabadság erkölcse is erkölcs, olyan, amit védeni kell, és olyan, amelynek védelméhez az államnak támogatást kell nyújtani, nem pedig korlátozó intézkedésekkel szembe helyezkedni vele" - zárul a kormányfő blogbejegyzése.

Hirdetés
Kult Balla István, Németh Róbert 2024. november. 30. 20:00

„Ez az első olyan lemezanyag, aminek az írása közben józan voltam” – Analog Balaton-interjú

„A leszaromság is abból jöhet, hogy csináljuk, amit szeretünk, és nem kell magunkat megerőltetni” – írja le a nemrég Repedés című albummal jelentkező Analog Balaton a hozzáállásukat a világhoz. Szomorú-e a mai popzene? Milyen volt a tagok – Zsuffa Aba és Vörös Ákos – híres Kinizsi utcai albérlete? Miben más józanul dalokat írni, mint a korábbi gyakorlat? Interjú.