A távoltartás nem tartja távol az erőszakoskodókat
Alapvetően elhibázott a távoltartás nemrég törvényerőre emelkedett intézménye, nem védi kellőképpen azokat, akik a családon belüli fizikai, szexuális és pszichés erőszaknak vannak kitéve - állítják nőszervezetek, amelyek a Nőnapon együtt demonstrálnak.
A Nőnap alkalmából szerdán Budapesten, a Blaha Lujza téren délben egy órakor demonstrációt tart három emberjogi szervezet, hogy a női jogokra irányítsa a közfigyelmet. A NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Egyesület , a Habeas Corpus Munkacsoport (HCM) és az Amnesty International, Magyarország a tüntetéssel kivánja felhívni a figyelmet a női jogok fontosságára, valamint tájékoztatást adni a nőket sújtó legkirívóbb megkülönböztetésről – a nők elleni, családon belüli erőszakról. Szerintük az állam tétlenkedik, a konkrét intézkedések pedig késnek: ennek látványos példája a nemrég elfogadott távoltartásról szóló törvény.
A Habeas Corpus Munkacsoport szerint büntetőeljárásról szóló törvény megszavazott módosítása az országgyűlés utolsó munkanapján nem alkalmas az áldozatok tényleges védelmére: „a távoltartás úgy került be a magyar jogrendszerbe, hogy az a családon belüli erőszakhoz semmilyen módon nem köthető, a jogszabály szövege még csak említést sem tesz róla” – áll a civil szervezet néhány napja közzétett közleményében. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a távoltartás igénybe vétele kizárólag folyamatban lévő büntető eljáráshoz kötött. Ez kizárja a védelemből mindazokat, akik a folyamatos fenyegetettség miatt nem tudnak, vagy nem mernek eljárást indítani a sérelmükre elkövetett bűncselekmények miatt. A jogszabály nem nyújt lehetőséget azonnali rendőri beavatkozásra sem, ez pedig valamennyi külföldön jól működő rendszer közös eleme.
További fogyatékosságot lát a HCM abban, hogy a távoltartást tíz, legfeljebb harminc napra rendelheti el a bíró. „Harminc nap arra sem elég, hogy a sértettek testileg-lelkileg összeszedjék magukat, arra pedig végképp nem, hogy átgondolt döntést hozzanak saját jövőjüket illetően, és hivatalos eljárásokat kezdeményezzenek”, véli a HCM, és félő az is, hogy a harminc napos távoltartás után a bántalmazás – ha az elkövető visszatér a közös otthonba – folytatódik. A HCM nehezményezi, hogy a törvényhozók még csak megfontolásra sem tartották érdemesnek a civil szervezetek – többek között t a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen, az Amnesty International Magyarország által többször megfogalmazott kritikai észrevételeket. (HVG. 2005. december 3.)
A megmozdulással azt is jelezni akarják, hogy a mindenkori kormánynak számos nemzetközi dokumentum alapján kötelessége lenne a nők elleni erőszak különféle formáinak a visszaszorítása. A következő hetekben - amikor a politikai pártok a kampányaikban megnevezik prioritásaikat - kiváltképpen fontosnak tartják, hogy a kérdésről szó essék.