"Az egyszerű emberekre nem haragszom..."
Két hétköznapi, mégsem átlagos sorsú ember mesél ifjú éveiről, nemzetiségek együttéléséről a HVG év végi duplaszámának Interjú rovatában.
Mindkét asszony kisebbségi sorban él: egyikük szlovákiai magyar, akinek jóformán nem volt gyermekkora, a háború végére szinte semmijük sem maradt, majd családostul, négy testvérével a Szudéta-vidékre telepítették. Másikuk magyarországi roma, aki egy jobb élet reményében volt kénytelen szülőfalujában épített házát eladni, ám betegsége miatt megtakarítása elapadt, így több évtizednyi kemény munka után bérelt szoba-konyhás lakásban él hetedmagával. A mindennapokban másképp fest magyarok és szlovákok, avagy romák és nem romák viszonya, mint ahogyan az a médiában gyakran megjelenik.