Balog Róbert, a Főtáv Zrt. szóvivője azt közölte, hogy a hődíj - a korábban kilátásba helyezett 8,8 százalékos emelkedés helyett - 9,2 százalékkal emelkedik, ez egy 52 nm-es lakásnál 1357 Ft többletkiadást jelent havonta. Idén már a negyedik alkalommal drágul a távfűtés hődíja Budapesten a gáz árának emelkedése miatt. A hődíj februárban 4,1 százalékkal, májusban 6,1 százalékkal, augusztustól pedig 5,5 százalékkal nőtt.

Az éves alapdíj egy átlaglakásnál áfa nélkül mintegy 68,5 ezer forint. Egy 70 négyzetméteres lakás alapdíja pedig 92,2 ezer forint áfa nélkül. Az átlaglakás fűtési költsége áfa nélkül 148 ezer forint, a 70 négyzetméteres lakásé pedig 187,5 ezer forint. Budapesten a melegvíz-készítéshez használt hő díját az együttes alapdíjon felül kell megfizetni.

Ha egy épületben mindenütt van melegvíz-óra, akkor a díjakat a lakóközösség döntése alapján a mérőórák segítségével oszthatják szét az egyes lakásokra. Az ország legtöbb városában van lehetőség a leválásra a távhőszolgáltatásról. Budapesten ezt a tulajdonosok 80 százalékának kell támogatnia. Győrben ugyan nincs lehetőség a leválásra, ugyanakkor a Rába-parti város önkormányzata támogatást nyújt az egyedi mérőberendezések felszereléséhez. Ha valahol egy társasház határoz a leválásról, olyan fűtési módot kell választania, amelynek károsanyag-kibocsátása kisebb mint a távhőé, vagyis szinte nulla. 

Néhány hete adták át az első olyan, a távhőrendszerről levált épületet Budapesten, amelyet már úgynevezett levegőkazánnal fűtenek. Léderer András, az alternatív energiát kínáló cég vezető szakembere azt mondta, a káposztásmegyeri, állami támogatású beruházás a 25 lakásos panelépületnél 36 millió forintba került, és - a mai gázárakat figyelembe véve - hat év alatt térül meg. Az emelkedő gázárak persze folyamatosan csökkentik a megtérülési időt - tette hozzá a szakember. Több városban elvileg arra is van lehetőség, hogy kérésre egy-egy lakást lekapcsoljanak a rendszerről, ám ebben az esetben a lakóközösség fűtési költségei emelkednek.

A fővárosi és a vidéki távhődíjak nem vethetők össze, mert az egy lakásra jutó rezsi kiszámításánál eltérő módszereket, képleteket, egységeket használnak a szolgáltatók, továbbá az energia beszerzési ára is meghatározza a fizetendő összeget. Így fordulhat elő, hogy egymáshoz közeli városokat összehasonlítva is jelentős különbség érzékelhető a távfűtési számlákban.

Baranya megye nagyobb városai közül például Komlón kell a legtöbbet, Mohácson pedig a legkevesebbet fizetni a távfűtésért. Gasz Zoltán, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének alelnöke elmondta, míg egy 50 négyzetméteres lakás éves fűtési költsége a volt bányászvárosban bruttó 180 ezer forintba, addig a Duna-parti városban 135 ezer forintba kerül. Előbbi elsősorban a már fejlesztés alatt álló, ám részben még mindig elavult erőművi rendszere miatt drágább, utóbbi a kicsi, költséghatékonyan működtethető modern hálózatának, valamint a korszerű technológiájának köszönhetően olcsóbb.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye négy városában, Nyíregyházán, Mátészalkán, Nyírbátorban és Kisvárdán az 50 nm-es távfűtéses lakások fűtése és melegvízellátása évi 220 ezer és 258 ezer forint között van. A felhalmozódó díjtartozások miatt sok önkormányzat vezetett már be valamilyen adósságkezelési rendszert, illetve egyre több támogatást kell nyújtani a szegényebb családoknak, nyugdíjasoknak. Utóbbiak nyugdíjának jelentős részét a rezsi viszi el, és csak az állami, illetve az adott helyi önkormányzat támogatástól függ, hogy ki tudják-e fizetni a növekvő összegű számlákat.

A Főtáv 241 ezer fogyasztója közül minden huszadiknak van behajtandó hátraléka, míg például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében minden nyolcadik-tizedik lakó tartozik fűtési díjjal és melegvíz-díjjal a szolgáltatónak. A fővárosi panelházakban élőket a "jobb módú" kerületekben úgynevezett lakásfenntartási támogatással segítik; ennek összege Óbudán például legfeljebb 6.500 Ft, Ferencvárosban 8.500 Ft, Újpalotán 12 ezer forint, míg Újbudán a téli hónapokban 18 ezer forint háztartásonként.
    A távfűtéses lakások rezsijét tehát nemcsak a szolgáltató díjszámításának módja, hanem az adott települési önkormányzat, vagy helyi alapítványok támogatási lehetőségei is jelentős mértékben befolyásolják.