A nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa megjegyezte: a gyűlöletbeszédről szóló törvény már többször elbukott vagy az Országgyűlés vagy az Alkotmánybíróság előtt, ezért nem új jogszabály megalkotásával, hanem a már meglévő törvények segítségével kell a szélsőséges, előítéletes és kirekesztő megnyilvánulások elleni fellépésre módot találni. 
 
Kállai Ernő megjegyezte: a magyar közéletnek a rendszerváltozás óta nem sikerült kitermelnie a gyűlöletkeltő megnyilvánulások ellenszerét, nem alakult ki olyan társadalmi normarendszer, amely a szélsőséges, előítéletes és gyűlöletkeltő megnyilvánulásokat elfogadhatatlanná minősítené. 

A gyűlöletbeszéd rendszerint bizonyos tulajdonságokkal rendelkező csoportok ellen irányul, konkrét személyeket nem lehet meghatározni, ezért az egyenlő bánásmódról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, illetve kiszélesíteni, hogy az ilyen esetekben a zaklatás és a megkülönböztetésre adott utasítás fogalmi körébe vonhatóan lehessen felelősségre vonni embereket, szervezeteket és a sajtótermékeket, valamint a bejelentett és spontán rendezvények, utcai megmozdulások résztvevőit is. 

Kállai Ernő szerint szükséges lenne az is, hogy a törvénymódosítás útján az ügyész, a hatóság és a társadalmi szervek mellett az országgyűlési biztosok is bírósághoz tudjanak fordulni, vagyis kiszélesítsék a hatáskörét. Az ombudsman elmondta, a gyűlöletbeszédet így a polgári peres eljárásban alkalmazott szankciókkal: eltiltással, távolságtartási végzéssel, pénzbírsággal lehetne szankcionálni. 
 
Arra, hogy ez a szankció nem igazán lehet visszatartó erő, úgy válaszolt: "ez lenne az alkotmányos és a legkönnyebben járható út", ugyanis az, hogy a gyűlöletbeszéd jogilag nincs szabályozva, egyfajta bátorítást ad embereknek, szervezeteknek. 
 
A törvény szerint az Egyenlő Bánásmód Hatóság hatósági bírságként minimum ötvenezer, maximum hatmillió forint bírságot szabhat ki. Eddig egyetlen esetben szabtak ki komolynak számító büntetést, hárommillió forintot. Egy bankot büntettek ekkora összeggel, mert életkora miatt elutasítottak egy hiteligénylőt. 
 
Az ombudsman elmondta, javaslatait már többször eljuttatta a parlamenti pártoknak, de azokra eddig nem érkezett válasz, a jövő héten ugyanakkor újra egyeztet az Igazságügyi Minisztériummal, szeptemberben pedig egy konferencia keretében ismerteti álláspontját a civil szervezetekkel és a parlamenti pártokkal. 
 
A gyűlöletbeszéd szabályozásáról legutóbb idén február 18-án döntött az Országgyűlés. Akkor 174 igen, 127 nem szavazattal és 11 tartózkodás mellett fogadta el a szocialista képviselők kezdeményezte, de a kormány által nem támogatott törvénymódosítást, amely két évig tartó szabadságvesztéssel büntette volna a gyűlöletbeszédet. A törvény kihirdetése előtt Sólyom László köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz küldte a jogszabályt, amit a taláros testület alkotmányellenesnek ítélt. 
 
A parlamenti pártok és civil szervezetek újabb egyeztetéseket tartottak a kérdésről, és várhatóan ősszel, a gyülekezési törvénnyel közösen tárgyalva újra a parlament elé kerülhet a gyűlöletbeszédről szóló törvényjavaslat.