Aláírás helyett az Alkotmánybíróságra (AB) küldte Sólyom László köztársasági elnök a büntető törvénykönyv (Btk.) legutóbbi módosítását. A parlament szocialista frakciója a Btk. személy elleni bűncselekményekről szóló fejezetében gyalázkodás címmel új tényállást fogadott el, hogy szankcionálni lehessen a gyűlöletbeszédet. Az államfő szerint a törvény sérti a véleménynyilvánítás szabadságát és a személyi önrendelkezési jogot. Úgy látja, a mostani módosítás lényegében megegyezik azzal a szintén a gyűlöletbeszédet büntetni kívánó törvényszöveg-változattal, amelyet az AB 2004-ben utasított el. Azt is gondnak látja a köztársasági elnök, hogy az elfogadott törvényszöveg szerint nincs konkrét sértettje ennek a bűncselekménynek, mert a lakosság egyes csoportjaival szembeni cselekményeket rendeli büntetni. "Személyhez fűződő jogok és ezek sérelme csak egyértelműen meghatározott személy(ek) esetében értelmezhetőek" - írja beadványában Sólyom, hozzátéve, hogy személyhez fűződő jogaik érvényesítése az egyének alanyi joga, és ennek az önrendelkezési jognak az elvonása szintén alkotmányellenes.