A főosztályvezető annak kapcsán nyilatkozot, hogy az államfő véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak a polgári törvénykönyv gyűlöletbeszédet érintő módosításáról szóló törvényt. Az államfő álláspontja szerint a módosítás több szempontból alkotmányellenes.

Előzetes normakontroll esetén a törvény nem léphet hatályba. Az előzetes normakontroll elbírálása elsőbbséget élvez az Alkotmánybíróság munkájában - tette hozzá Kumin Kerenc.

A köztársasági elnök ezzel a döntéssel nem azokat akarja bátorítani, akik a közösségeket sértő magatartást tanúsítanak, hanem éppen azt akarja kifejezni, hogy a közösségeket sértő magatartás ellen nem alkotmányos szempontból aggályos jogi eszközökkel kell fellépni. Ez sehol a világban nem vezetett eredményre - jegyezte meg. Azokkal az értesülésekkel kapcsolatban, amelyek szerint az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium ismerhette a köztársasági elnök szakmai véleményét, Kumin Ferenc elmondta: 2002-ben Sólyom László egy, a zsidóságot sértő kijelentés miatt indított perben közreműködve, a sértetteket képviselő ügyvédek felkérésére hosszú tanulmányt készített az ilyen esetekben rendelkezésre álló jogi lehetőségekről, megvizsgálva a külföldi gyakorlatot is. Már ennek a tanulmánynak a végkövetkeztetése is az volt, hogy nincsen alkotmányos lehetőség olyan tág körben a sérelmek orvoslására, mint amilyet a mostani törvény előirányoz. A tanulmány a szaktárca rendelkezésére is állt, de úgy tűnik, csupán egyes elemeit használta fel a polgári törvénykönyv mostani módosításának előkészítésekor - tette hozzá.

Kumin Ferenc közölte: az államfő több ponton is alkotmányellenesnek találta a polgári törvénykönyv módosításáról szóló törvényt. Mint mondta, az államfő szerint alkotmányellenes az, hogy egyetlen sértő kifejezés miatt a megsértett közösség tagjai perek tömegeit indíthatják, sőt erre jogvédő szervezetek is jogosultak. Az államfő szerint "több tízezer polgári per lehetősége, és az ezekben kiszabható kártérítések teljes összege olyan aránytalan mértékben korlátozza a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadságát, ami büntetőjogi szankciókat is meghaladó súlyú".

A főosztályvezető kiemelte, hogy a demokratikus társadalmakban a véleménynyilvánításnak akár bántó formái is részét képezik a nyilvánosságnak. Ha a sértő vélemények nem hangozhatnak el, akkor a cáfolatukra sem kerülhet sor, tehát ha egy törvény ezzel kapcsolatban ilyen súlyos szankciót helyez kilátásba, az akadályozza az érvelő szabad vitát, a demokratikus közvélemény működését - tette hozzá. 

Az államfő aggályosnak tartja azt is, hogy a törvény a közösség tagjai nevében keresetindítási jogot ad bármely jogvédő szervezet számára. Ez azt jelenti, hogy bármely jogvédő szervezet, akár olyan is, amelyik nincs kapcsolatban az adott kisebbséggel, indíthat polgári pert a közösség tagjai nevében. Az Alkotmánybíróság többször leszögezte már, hogy személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni, ugyanis alkotmányellenes, ha a bírósághoz fordulás jogát a törvény a fél akaratától függetlenül, vagy annak ellenére más személy, vagy szervek rendelkezése alá helyezi - magyarázta Kumin Ferenc. 

Az államfő szeptember 10-én, a parlamentben elmondott beszédében már kitért arra, hogy a kormány a véleménynyilvánítási szabadság, a gyülekezés, és az egyesülési jog korlátozására készül. Sólyom László akkor azt mondta, hogy a demokráciának sokkal nagyobb szolgálatot teszünk, ha a radikális jobboldalt nem az alapvető politikai jogok szűkítésével próbáljuk visszaszorítani. Ezt ugyanis nem lehet úgy megtenni, hogy ne korlátoznánk mindenki szabadságát is.

A polgári törvénykönyv gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítása értelmében a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti különösen az a nyilvános, súlyosan sértő magatartás, amely faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra vagy a személyiség más lényegi vonására irányul, és emberek e vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben lévő körére vonatkozik. Az ilyen sérelemmel szemben bárki felléphet, aki a közösség tagjaként sértve érzi magát