Friderikusz Gyurcsánnyal búcsúzik
Gyurcsány Ferenc kormányfő szerint a továbbiakban nyugodt és mérsékelt reformpolitikát kell folytatni; ebben benne van az adó- és járulékrendszer érdemi megújítása, megváltoztatása.
Gyurcsány párthíveivel. Óvatos duhaj © Stiller Ákos |
A kormányfő a műsorban Békesi Lászlóval, Vértes Andrással és Hamecz Istvánnal beszélgetett az ország helyzetéről. Friderikusz Sándor mindegyiküket közgazdászként mutatta be, nem említette meg múltbeli, illetve jelenlegi beosztásukat.
A miniszterelnök szerint a kormány lezárta a ciklus első felét, elvégezte a kiigazítást, a szerkezeti reformokban pedig látszott, meddig mehetett el; most jönnie kell az adó- és járulékreformnak.
A kormányfő egyetértett azzal, hogy a költségvetést tekintve olyan gyorsan kell előre menni, amennyire csak lehet. Nem tagadta, hogy vita van kormányon belül is: a fiskális szabályokban, a változtatásokban egyetértenek ugyan, de a frakciónak van egy olyan része, amely szerint az új szabályokat csak akkor lehet elfogadni, ha megvan hozzá a kétharmados támogatottság a parlamentben.
Gyurcsány úgy vélte: hosszú távon versenyképes ország csak egy garanciákkal is „megtűzdelt”, egyensúlyban lévő költségvetéssel létezhet. Magyarországon a bérnövekedés ütemének a termelékenységnövekedés alatt kell maradnia, azaz a GDP növekedésének felét nem haladhatja meg a reálbér emelkedése az országban.
A műsor elején riporteri kérdésre válaszolva a kormányfő az elmúlt időszak sikerei közé sorolta, hogy a biztosítási jogviszony érvényesül az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során. Az is sikernek könyvelhető el a kormányfő szerint, hogy a gáz- és villamosenergia-támogatásban erőteljesen érvényesítette a kormány a szociális rászorultságot, és ennek révén „a nehezebben élők is többet kaptak kevesebb pénzből”.
Gyurcsány Sárközy Tamás professzort idézte, aki úgy vélte, hogy a rendszerváltás ideje óta ilyen alapos átrendeződés nem érvényesült még az országban. „Az egészségügyben mentem volna tovább, nem örülök, hogy egy reformellenes tábor megszerveződött a politikában és a társadalomban, és nagyon szívesen folytatnám a felsőoktatás nyitását, versenyképessé tételét, fontosnak tartanám a közoktatás átalakítását” – mondta a kormányfő.
Hamecz István és Békesi László kevesellték a megtett reformintézkedéseket és azt is bírálták, ahogy az egyes intézkedéseket a bevezetésük előtt kommunikálta a kormányzat.
Békesi például a nyugdíjrendszerről úgy vélte: a megtett lépések elmaradtak attól, ami az átalakítás szempontjából elkerülhetetlen lett volna. Elmondta: az eddigi lépések elismerésre méltóak ugyan, sokkal rosszabb lett volna, ha ezek nem történnek meg, de a nyugdíjrendszer a megtett intézkedésekkel együtt nemhogy hosszú-, de középtávon sem tartható fenn. Magyarországon egyre kevesebb dolgozó befizetése kell, hogy eltartson egyre több nyugdíjast.
A három közgazdász egyetértett azzal, hogy a versenyképesség javítása érdekében a közterhek – elsősorban a munkára rakódó adó- és járulékterhek – csökkentése elengedhetetlen.
Hamecz úgy fogalmazott: a vizitdíjról tartott népszavazás során az állampolgárok nem a 300 forint fizetését tagadták meg. A közgazdász az elutasítást a középosztály lázadásának nevezte, amelynek során kinyilvánították az emberek, hogy a már eddig fizetett jelentős adó- és járulékterheknek nem látják az ellentételezését a szolgáltatások nyújtásában.
A beszélgetés során Gyurcsány felvetette, hogy a közgazdászok az értelmiség egyik fontos rétegeként nem vesznek részt kellően a közéleti párbeszédben, nem vesznek részt az egyeztetésekben és nem emelnek szót olyan fellépés ellen, mint például amit a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz képvisel.
Békesi ezzel a bírálattal nem értett egyet, sőt úgy fogalmazott: „a legrosszabb Gyurcsány is jobb, mint a legjobb Orbán”. Hamecz ezzel a véleménnyel nem értett egyet. Véleménye szerint a közgazdászoknak nem a politikai véleménynyilvánítás a feladata, sokkal inkább a folyamatok vizsgálata.
Vértes András szerint a 2006-os kiigazítás jó irányba tett lépés volt az egyensúly létrehozása felé, sőt megteremtette annak a lehetőségét, hogy 2008-ban az állami kiadások oldalán valósul meg a csökkentés. Vértes úgy vélte: a kormánynak lépéseket kell tennie a hitelesség és a bizalom erősítése érdekében. Ennek során javasolta például, hogy többlépcsős adóreformot valósítsanak meg, és hiteles eurocsatlakozási menetrendet hirdessen meg a kormány.