A mintegy 30 oldalas jelentés megállapítja, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település példáját követve Ivád, Sárospatak és Kerepes önkormányzata rendeleteiben nem csak tudatosan sért törvényt, de felmerül a közvetett diszkrimináció lehetősége is.

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa úgy fogalmazott: a problémák a mélyszegénységet érintik, viszont kisebbségi, így romaügy lett belőle, ami végiggyűrűzik az egész országon, ezért vált szükségessé hivatalból megindítania a vizsgálatot.

Bár a kezdeményezések közlésekor az érintett önkormányzatok és vezetőik hangoztatják, hogy a probléma független az etnikai hovatartozástól, de a sorok között megbúvó kirekesztő gondolkodásmódot, a "szalonrasszizmust" veszélyesnek tartja, csakúgy mint azt is, hogy a cigányságot bűnbakként próbálják beállítani - fogalmazott.

Az ombudsman közölte: fontosnak tartja, hogy a segélyezési körből és a közmunkából kitörve tartós foglalkoztatásban részesüljenek a hátrányos helyzetű emberek, de csak jogszerű, hatásvizsgálatokkal alátámasztott kezdeményezéseket tud támogatni, illetve tart elfogadhatónak. Kállai Ernő, aki kinevezését megelőzően a Magyar Tudományos Akadémia társadalomkutató csoportjának vezetője volt, úgy fogalmazott: a politikai szférának szembe kell néznie azzal, hogy a rendszerváltozás után 20 évvel a gazdaságot rendbe kell hozni, ugyanis a szociális segélyezési rendszer megnyirbálása Szlovákiában 2004 februárjában éhséglázadáshoz vezetett, amit csak katonai intézkedésekkel tudtak megállítani, majd kénytelenek voltak finomítani a reformokon.

Mélyszegénység, kirekesztés

Az országgyűlési biztos aggályosnak tartja azt is, hogy a segélyért járó közmunkáért az önkormányzatok nem adnának munkabért, így a mélyszegénységet és a kirekesztettséget tovább növelnék, hiszen így sem adót, sem járulékokat nem fizetnének a munkavégzés után. Megjegyezte, Karcag önkormányzata "nevelési célzattal és a köz érdekében" csak annak adott 1991 és 1996 között segélyt, aki "megdolgozott" érte. Ez ügyben a korábbi ombudsman vizsgálatot indított és megállapította az alkotmány- és önkormányzati törvényellenességet, majd a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyva a korábbi döntéseket, a ledolgozott időre jogerősen munkabért állapított meg, amelynek megfizetésére kötelezte az önkormányzatot.

Az önkormányzatok a jogállamiság elvét sértve önhatalmúlag úgy hoznak törvény- és alkotmányellenes döntést, hogy tisztában vannak jogszabálysértésükkel. Ezzel a politika is "összekacsint", ami alááshatja az állampolgároknak a demokratikus jogállamba vetett hitét is - véli Kállai Ernő.

Megemlítette: az önkormányzatoknak eddig is megvolt a jogkörük, hogy közmunkára alkalmazzák az embereket, de a szociális törvény - s ezt az Alkotmánybíróság értelmezése is alátámasztja - nem ad felhatalmazást az önkormányzatoknak arra, hogy a szociális ellátások igénylési feltételeit bővítsék.

Kállai: vonják vissza a rendeletet!

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa Monok, Ivád, Sárospatak és Kerepes önkormányzat rendeleteinek visszavonását kéri, kezdeményezi, hogy a jegyzők maradéktalanul érvényesítsék a hatályos törvényi rendelkezéseket, valamint az alkotmányi visszásságokkal kapcsolatban felkérte az önkormányzati minisztert, hogy a jogköréből eljárva hívja fel a közigazgatási hivatalok figyelmét a hasonló döntések soron kívül megszüntetésére.

Mint mondta, a szociális és munkaügyi minisztert arra kéri, hogy a segélyezéssel és közfoglalkoztatással kapcsolatos eddigi intézkedéseket monitorozza, a kancelláriaminisztert pedig a segélyezettekkel szembeni előítéletek kezelésére egy átfogó kommunikációs stratégia kidolgozására kérte.

A diszkrimináció veszélye miatt az igazságügyi minisztertől az ombudsman továbbá azt kéri, hogy a segélyezésből törvényellenesen kiszorultak részére az antidiszkriminációs hálózaton keresztül biztosítsanak ingyenes jogi képviseletet, illetve készítse elő az egyenlő bánásmódról szóló törvény módosítását, amelyben a közvetett diszkrimináció fogalma megfelel az uniós irányelvnek. Kállai Ernő közölte: levélben figyelmeztette az ügyészséget és az Alkotmánybíróságot, hogy ha a "monoki példa" tovább terjed, hasonló ügyekben rohamosan megnőhet az ügyszámuk.