Kállai Ernő kisebbségi ombudsman a cigány kultúra és egyben a faji megkülönböztetés veszélyeire figyelmeztető nap kapcsán úgy fogalmazott: a romákra súlyos nyomás nehezedik, a társadalmi előítéletesség, a növekvő szociális, gazdasági különbségek, a leszakadás olyan tehertétel, amely a hagyományok őrzését, önfeledt ünneplését háttérbe szoríthatja, ezért ezen a napon lelkiismeret-vizsgálatot tarthatunk, vajon jó irányba tartunk-e, a romák életfeltételei javultak-e, van-e okunk az ünneplésre.
 
A nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa szerint "feszítő ellentmondás", hogy miközben a romák kulturális örökségét és kulturális teljesítményét a többségi társadalom értékeli, a kisebbségi hovatartozás napi megélése és egy jelentős társadalmi csoport kollektív kirekesztettsége, integrálatlansága, az iskolai szegregáció, a lakhatás és a munkához jutás, a szakképzés hiányai miatt jóval kevesebb embernek okoz morális és politikai aggodalmat.
 
Kállai Ernő felhívta a figyelmet arra, hogy Közép- és Kelet-Európában 1989 óta drámaian romlanak a romák életfeltételei, és ez már e nép újabb történelmének része, miként az is, hogy átlagosan 15 évvel rövidebb a várható élettartamuk.
 
"Ahhoz, hogy történetük kedvező irányú fordulatot vegyen, a romák országon belüli szerveződése és nemzetközi szintű együttműködése hozzájárulhat" - fogalmazott a kisebbségi ombudsman.
 
A romák világnapját annak kapcsán tartják meg minden év április 8-án, hogy 1971-ben Londonban rendezték meg a romák első világkongresszusát, amelyen elfogadták a roma nép szimbólumát, zászlaját, mottóját, himnuszát. Ma mintegy 13-15 millió cigány él világszerte, közülük legalább 8,5 millió Európában. A legtöbben, csaknem kétmillióan Romániában élnek. Magyarországon becslések szerint 600-700 ezer roma él, többségük a legnagyobb szegénységben.