2007. november. 10. 11:50 MTI Utolsó frissítés: 2007. november. 10. 14:15 Itthon

Tüntetés a Miniszterelnöki Hivatal előtt

Megkezdődött az öt szakszervezet által szervezett tüntetés az egészségbiztosítási rendszer tervezett átalakítása ellen a Miniszterelnöki Hivatal előtt.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége által szervezett tüntetés kezdetére mintegy 1500 ember jelent meg a demonstráció helyszínén. 

A szakszervezeti konföderációk egyöntetűen elutasították a hazai egészségbiztosítási rendszer átalakítási koncepcióját, melynek következményeként szerintük megszűnne a nemzeti kockázatközösségen alapuló társadalombiztosítás, és helyette üzleti biztosítók vennék át az egészségbiztosítást. Az öt szakszervezethez több civil szervezet is csatlakozott.

Ne engedjük ellopni, amit 116 éve elődeink hoztak létre, a nemzeti kockázatközösségen alapuló egészségbiztosítást - szólított fel Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a demonstráción, amelyen megjelentek a pártok szimpatizánsai is különféle zászlókkal. Feltűnt az árpádsávos lobogó is.

Nagy taps fogadta, amikor Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke kijelentette, hogy újra visszajönnek, ha a tiltakozásnak nem lesz eredménye. Elég volt - mondta a szakszervezeti vezető. Amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nevét említette, a hallgatóság közül többen nemtetszésüknek adtak hangot.  

Borsik János arra figyelmeztetett, hogy a baloldali értékek időtállóak, miközben a tőkét a kapzsiság, az önzés jellemzi. Az egészségbiztosítást pedig ennek a tőkének akarják átjátszani, amit nem engedhetnek meg. Több megoldás lenne az egészségbiztosítás reformjára, de ha csak egy megoldást erőltetnek a társadalomra, az diktátum és a diktátumokból nem kérnek - jelentette ki a szakszervezeti vezető. 

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke bízik abban, hogy lesznek olyan politikusok valamennyi frakcióban, akik fogadják a kérdéseket, azokat mérlegelik és tesznek is azért, hogy társadalmilag támogatott reformok valósuljanak meg. 

Vígh László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke arról beszélt, hogy egy ilyen nagy jelentőségű reformot csak társadalmi közmegegyezéssel lenne szabad megvalósítani mindenféle időkényszer nélkül.
 
Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke sem értette, miért van ez az időkényszer, hová kell rohanni, miért nem lehet egy alaposan előkészített, széles körű társadalmi egyeztetésen megvitatott koncepció alapján kidolgozni az erre vonatkozó törvényjavaslatot.
  
A demonstráció végén az öt szakszervezet vezetői felolvasták felhívásukat, amelyet a Magyar Országgyűlés elnökéhez intéztek. Ebben arra kérik Szili Katalint, hogy segítse elő az érdemi társadalmi párbeszéd létrejöttét az egészségbiztosítási rendszer átalakításáról. 

A szakszervezeti tüntetéshez csatlakozott a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, az Élőlánc Magyarországért, a Szociális Fórum és az orvosi kamara is. A tüntetés rendbontás nélkül ért véget.

Daróczi Dávid kormányszóvivő szerint félreértés lehet a tüntetés oka. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha a kormány teljesítené a szakszervezetek kérését, vagyis, ha letenne az egészségbiztosítási rendszer átalakításáról, éppen akkor nem teljesülne a szakszervezetek elvárása. 
     
Ha nincs változás és minden a mostani állapotban marad, akkor idővel muszáj lenne megemelni a járulékokat - tette hozzá.  Mint mondta, a befektetők jelenléte a pénztárakban arra ösztönzi az egészségügyi szolgáltatókat, hogy jobb minőségben dolgozzanak az ügyfelekért, a járulékfizetőkért. 


Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2025. január. 09. 19:30

Századfordulós bűnügyek – Az országbíró titokzatos halála

Az alig tíz éve egyesült Budapest első szenzációs bűnügye volt Mailáth György országbíró meggyilkolása, hiszen a korabeli magyar állam legfőbb közjogi méltóságainak egyike vált bűncselekmény áldozatává. A minden információmorzsára éhes közérdeklődés komolyan hátráltatta a nyomozói munkát, amit a sajtó is csak nehezített, ugyanis a legvadabb feltételezéseket is tényként tálalta. Századforulós bűntényekről szóló sorozatunk első része.