Átadták a Nagy Imre-érdemrendet
Ferge Zsuzsa akadémikusnak, Gereben István geofizikusnak, oceanográfusnak, Mészáros Márta Kossuth-díjas filmrendezőnek, Rainer M. János történésznek, valamint Ujvári József nyugalmazott dandártábornak Nagy Imre-érdemrendet adományozott Sólyom László köztársasági elnök kedden Budapesten a Sándor-palotában. Az eseményen részt vett Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is.
Sólyom László - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök előterjesztésére - "a hazafias helytállással példát mutató, a magyar függetlenséget szolgáló, a társadalmi párbeszéd, a társadalmi béke, a nemzet egységének megvalósítása, a békés rendszerváltozás megteremtése érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként" adományozta a kitüntetést.
Gyurcsány Ferenc ünnepi beszédében azt hangsúlyozta: a Nagy Imre-érdemrendet azok kapják meg, akik azért tettek, "hogy 56 igaza, fénye és üzenete máig ható legyen". A miniszterelnök a kitüntetetteknek azt kívánta, őrizzék meg képességüket, szolgálják a nemzetet és 1956 szellemiségét.
Felidézte, hogy Göncz Árpád volt köztársasági elnök az 1990-es években azt mondta: "1956 annyifajta, ahányan vagyunk". A miniszterelnök szerint ez az egyéni élmények, emlékezetek tekintetében igaz. Ugyanakkor van egy másik igazság is, amit a politikai közösség megfogalmazott, ez már nem relativizált, "nem azt mondja, hogy bármilyen értékelés megfér egymás mellett".
Sokaknak okoz konfliktust, hogyan egyeztethető össze a személyes egyéni élmény, a nemzet, a politikai közösség közös meggyőződésével - mutatott rá Gyurcsány Ferenc. Mint fogalmazott: "a szabadság, a demokrácia, a függetlenség nemes küzdelmeként tekintünk 56-ra".
A kormányfő úgy vélekedett, 56-ra a közösség, a nemzet egyféleképpen emlékezik, a magyar nemzeti progresszió egyik legértékesebb darabjára. És ekként emlékezik a forradalom szimbólumára, a mártírhalált halt Nagy Imre miniszterelnökre, a névtelenek sokaságára, a pesti srácokra, Tóth Ilonára, Mindszentyre, valamint Bibó Istvánra. Ugyanakkor hozzáfűzte: Nagy Imre a sokaságból kiemelkedik, mert személyében jól példázza azt, ami az egész nemzetet, "hogy lehet számot vetni tragikus félúttal (...), hogy lehet leszámolni személyes és nemzeti történelmünkkel, hogy jut el a nemzet, hogy jutnak el a nemzet polgárai addig, hogy bevallják, tévedtünk".