A köztársasági elnök a Műegyetem aulájában mondott ünnepi beszédében úgy fogalmazott: "az ötvenhatos forradalom mellett kiállni azt jelenti, hogy kiállunk a szolidaritás, a bizalom, a félelem nélküliség mellett".
   
Erre a kiállásra különösen nagy szükség van ma - jelentette ki Sólyom László az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából mondott beszédében.
   
Felhívta a figyelmet arra, hogy a megemlékezést újra a Műegyetem aulájában tartják, ahonnan 1956. október 23-án az egyetemisták tüntető menete elindult. Hangsúlyozta, minden évforduló hozzájárulhat ahhoz, hogy október huszonharmadikát a nemzet a szívébe fogadja, hogy a forradalom része legyen a magyarság önazonosságának.
   
Mint mondta, ebben a folyamatban a tavalyi, ötvenedik évfordulónak természetszerűen nagy szerep jutott. Véleménye szerint, "ha '56 igaz emlékének fenntartásáért és folyamatosságáért viselt kötelességünk tudatában állítjuk fel a mérleget, akkor, az egy évvel ezelőtt történtek ellenére is, inkább elégedettek lehetünk".
   
"Nem akarjuk, és nem is lehet elfeledni azt, ami tavaly október 23-a estéjén és éjszakáján történt" - mondta. A tüntető nem szegheti meg a törvényt, de a jogállamot a rendőrség törvénysértő erőszakos fellépése különösen sérti - tette hozzá az államfő, kinek szavait taps fogadta.
   
Mint Sólyom László kiemelte, a tüntetők és a tüntetéseken részt sem vevők sokaságának súlyos bántalmazását "nem lehet lezárni úgy, hogy az elkövető rendőrök túlnyomó többsége ismeretlen tettes marad". Azonban - tette hozzá -, '56 sorsát a nemzet emlékezetében, és az ünnepek értelmét nem ez fogja meghatározni.
   
Úgy fogalmazott, hogy annak a rengeteg új és hiteles információnak, pontos történelmi adatnak, és az emlékezéseknek lesz maradandó hatásuk, amelyeket a tavalyi évfordulónak köszönhetünk.
   
Ismertté vált - említett erre egy példát - mennyire nem voltunk egyedül, mellettünk állt a határon túli magyarság, mint ahogyan ismertté vált az is, mennyien szenvedtek az akkori Csehszlovákiában és a Szovjetunióban üldöztetést, súlyos börtönbüntetést szolidaritásukért a magyar forradalommal.
 
   
Sólyom László szerint mégis van egy adóssága az ötvenedik évfordulónak. Mint mondta, "még mindig nem egyértelmű a válasz a kérdésre: Nagy Imre vagy Kádár?" Az 1956-os forradalom és szabadságharc céljai alapértékei a mai magyar alkotmánynak is. Az Alkotmánybíróság is többször megfogalmazta, hogy a forradalmat eltipró Kádár-rendszer és a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendje egymással össze nem egyeztethető - jelentette ki.
   
Az államfő azt is hangsúlyozta: a szólásszabadság joga garantálja, hogy bármilyen véleményt lehessen mondani az ötvenhatos forradalomról, ám az alkotmány a puszta jogi szabályokon túl világos értékeket is képvisel. Hozzátette: a Magyar Köztársaság eszmei és történelmi alapja pedig az, hogy 1956 forradalom volt. "Ezért bármilyen folyamatosság a Kádár-rendszerrel kizárt" - jelentette ki az államfő.