2007. május. 18. 13:06
MTI
Utolsó frissítés: 2007. május. 18. 13:11
Itthon
Fogházat kapott a betegcserés beteghordó és ápoló
A szegedi betegcsere-ügyben az elsőrendű vádlott beteghordót és a másodrendű vádlott szakápolót foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétségében mondta ki bűnösnek pénteken a bíróság.
A Szegedi Városi Bíróság nem jogerősen B. Ferenc beteghordót nyolc hónap, H. Károly szakápolót egy év négy hónap fogházbüntetéssel sújtotta, a büntetést mindkettőjük esetében egy év próbaidőre felfüggesztette. A harmad- és negyedrendű vádlott orvosokat - akiket egy másik beteg kezelésével összefüggésben - foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel vádolt az ügyészség, bűncselekmény hiányában felmentette a bíróság.
Juhász Zsuzsa bíró az ítélet indoklása során kifejtette, a 2005 októberében kezdődött per során bebizonyosodott, hogy a szegedi városi kórház sürgősségi betegellátó osztályán 2004. július 3-án az elsőrendű vádlott beteghordó cserélte össze a két idős férfit, s ő volt az ott dolgozók közül az egyedüli, aki nem ismerte a betegeket. A bíró elmondta, bár az elsőrendű vádlott munkaköri leírása csak nagyon általánosan fogalmazott feladatairól, foglalkozását ekkor már több éve gyakorolta. Ennek ellenére az osztályról egy idős férfit anélkül vitt el CT-vizsgálatra, hogy elkérte volna az ápolótól, s a vizsgálatot követően úgy vitte vissza a beteget, hogy nem adta át az ott dolgozóknak. A vádlottól elvárható lett volna, ha nem tud kommunikálni a beteggel, akkor az ott dolgozó szakápolóktól kérjen segítséget az azonosításhoz.
H. Károly másodrendű vádlott tetteivel kapcsolatban két lehetséges tényállást állapított meg a bíróság, mivel a
szakápolóként dolgozó férfi vallomásai ellentmondásosak voltak. Ha ott tartózkodott, amikor az idős férfit vizsgálatra vitték, akkor felróható neki, hogy hagyta a beteghordónak, hogy azonosítás nélkül tegye ezt meg, ha nem volt ott, akkor távolléte idejére át kellett volna adni a feladatát másnak. A bíró a büntetés kiszabásánál figyelembe vette, hogy egy magasabb végzettségű szakápolótól több várható el munkája során, mint egy szakképzettség nélkül dolgozó beteghordótól.
A harmad- és negyedrendű vádlott orvosok esetében, akiket az ügyészség korábban azzal vádolt, hogy késve vizsgálták meg az egyik beteget, nem hívtak hozzá neurológus szakorvost, s a férfi esetében a CT-vizsgálatra is már csak akkor került sor, amikor fény derült a betegcserére. A bíróság most megállapította, hogy tevékenységükkel nem tették ki közvetlen veszélynek az ápolt egészségét. Az idős férfi egészségügyi állapota az osztályon tartózkodása alatt nem romlott, így nem volt ok-okozati összefüggés egészségügyi állapota és a között, hogy neurológiai vizsgálatára csak több óra késéssel került sor.
Az ítélet ellen az ügyész a másodrendű vádlott esetében súlyosbításért fellebbezet, mert álláspontja szerint a próbára bocsátás időtartama nem lehet rövidebb a kiszabott büntetés hosszánál. A többi vádlott esetében három nap gondolkodási időt kért. Az első- és másodrendű vádlott és védőik felmentés érdekében, a szakápoló esetében másodlagosan a büntetés enyhítés érdekében nyújtanak be fellebbezést.
A szegedi városi kórházból 2004. július 3-án egy 80 éves férfi helyett tévedésből egy vele azonos korú másik beteget küldtek koponyaműtétre a Szegedi Tudományegyetem idegsebészeti klinikájára. Az idős ember az operáció után néhány nappal elhunyt. A másik beteget több órával később szintén megműtötték, ő - a vizsgálatok szerint a betegcserétől függetlenül - szeptember végén halt meg.
Juhász Zsuzsa bíró az ítélet indoklása során kifejtette, a 2005 októberében kezdődött per során bebizonyosodott, hogy a szegedi városi kórház sürgősségi betegellátó osztályán 2004. július 3-án az elsőrendű vádlott beteghordó cserélte össze a két idős férfit, s ő volt az ott dolgozók közül az egyedüli, aki nem ismerte a betegeket. A bíró elmondta, bár az elsőrendű vádlott munkaköri leírása csak nagyon általánosan fogalmazott feladatairól, foglalkozását ekkor már több éve gyakorolta. Ennek ellenére az osztályról egy idős férfit anélkül vitt el CT-vizsgálatra, hogy elkérte volna az ápolótól, s a vizsgálatot követően úgy vitte vissza a beteget, hogy nem adta át az ott dolgozóknak. A vádlottól elvárható lett volna, ha nem tud kommunikálni a beteggel, akkor az ott dolgozó szakápolóktól kérjen segítséget az azonosításhoz.
H. Károly másodrendű vádlott tetteivel kapcsolatban két lehetséges tényállást állapított meg a bíróság, mivel a
szakápolóként dolgozó férfi vallomásai ellentmondásosak voltak. Ha ott tartózkodott, amikor az idős férfit vizsgálatra vitték, akkor felróható neki, hogy hagyta a beteghordónak, hogy azonosítás nélkül tegye ezt meg, ha nem volt ott, akkor távolléte idejére át kellett volna adni a feladatát másnak. A bíró a büntetés kiszabásánál figyelembe vette, hogy egy magasabb végzettségű szakápolótól több várható el munkája során, mint egy szakképzettség nélkül dolgozó beteghordótól.
A harmad- és negyedrendű vádlott orvosok esetében, akiket az ügyészség korábban azzal vádolt, hogy késve vizsgálták meg az egyik beteget, nem hívtak hozzá neurológus szakorvost, s a férfi esetében a CT-vizsgálatra is már csak akkor került sor, amikor fény derült a betegcserére. A bíróság most megállapította, hogy tevékenységükkel nem tették ki közvetlen veszélynek az ápolt egészségét. Az idős férfi egészségügyi állapota az osztályon tartózkodása alatt nem romlott, így nem volt ok-okozati összefüggés egészségügyi állapota és a között, hogy neurológiai vizsgálatára csak több óra késéssel került sor.
Az ítélet ellen az ügyész a másodrendű vádlott esetében súlyosbításért fellebbezet, mert álláspontja szerint a próbára bocsátás időtartama nem lehet rövidebb a kiszabott büntetés hosszánál. A többi vádlott esetében három nap gondolkodási időt kért. Az első- és másodrendű vádlott és védőik felmentés érdekében, a szakápoló esetében másodlagosan a büntetés enyhítés érdekében nyújtanak be fellebbezést.
A szegedi városi kórházból 2004. július 3-án egy 80 éves férfi helyett tévedésből egy vele azonos korú másik beteget küldtek koponyaműtétre a Szegedi Tudományegyetem idegsebészeti klinikájára. Az idős ember az operáció után néhány nappal elhunyt. A másik beteget több órával később szintén megműtötték, ő - a vizsgálatok szerint a betegcserétől függetlenül - szeptember végén halt meg.
Itthon
2004. november. 12. 09:49
Visszaveszi a "betegcserélő" ápolókat a szegedi kórház
Itthon
MTI
2005. október. 24. 16:28
Megkezdődött a betegcserés ügy tárgyalása
Itthon
MTI
2005. június. 10. 10:39
Vádat emeltek a szegedi betegcsere ügyében
2004: az év krónikája
2004. december. 22. 00:00
Tragikus betegcsere
Itthon
MTI
2005. május. 04. 10:49
Szegedi betegcsere: négy vádemelési javaslat
Itthon
MTI
2004. december. 30. 11:11
Gyanúsítottakat hallgattak ki a halálos betegcsere ügyében
Itthon
MTI
2005. december. 08. 20:55