Kovács György, az ORTT elnöke az ülésen arról beszélt, tavaly nem történt alapvető változás a hazai médiarendszerben, a parlamenti választások tapasztalatairól szólva pedig úgy fogalmazott: a tévék és rádiók a korábbiaknál "jobban vizsgáztak" e téren, hiszen a választási alapelveket vagy a médiatörvényt súlyosan sértő esettel nem találkozott a testület a kampány során.

Az emberi méltóság védelmének terén "sokat tisztult a kép" – jegyezte meg Kovács. Az elnök a problémák egyikeként említette, hogy "továbbra is nehézséget okoz a pornográfia fogalmának tisztázása".

A digitális műsorszórásra való mielőbbi átállás fontosságát hangsúlyozva Kovács György arról beszélt, így "kiegyensúlyozott, normálisan működő versenypiacot" lehetne kialakítani, szemben a jelenlegivel, amely "viszonylag korlátozott".

A képviselői felszólalások egyikére reagálva a médiahatóság vezetője megemlítette: egyes kimutatások szerint a helyi műsorszolgáltatóknál – amelyek bevételeik felét önkormányzati forrásból, 30 százalékát ORTT-pályázatokból szerzik meg, s csak a fennmaradó egyötöd származik piaci bevételből – a képviselőtestület "színeváltozása" esetén a vezetők 60-80 százalékát lecserélik.

Gulyás Dénes (Fidesz) a beszámoló kapcsán azt rótta fel, hogy "nem folytat elég aktív harcot" a pornográfia ellen a médiahatóság, amelynek szerinte annak érdekében kellene fellépnie, hogy az ilyen műsorok eltűnjenek a hazai képernyőkről.

Frakciótársa, Tellér Gyula ugyanebben a témában arról beszélt, az ORTT nem a Büntető törvénykönyvben foglaltak, hanem egy – annál szerinte megengedőbb – definíció alapján dönti el, mely műsor pornográf. Ugyanakkor szorgalmazta, hogy a médiahatóság a rádiók, televíziók pályázatában vállaltakat a tényekkel egybevetve lépjen fel a "nem kívánatos tartalmak" kiszűrése érdekében, hiszen az "megkérdőjelezhetetlen mérce", hogy milyen ígéreteket tett egy társaság a műsorszolgáltatási jog elnyerése érdekében.

Pető Iván azzal magyarázta, miért nem szavazza meg a beszámolót elfogadó országgyűlési határozati javaslat tervezetét, hogy nem lát "médiapolitikát a szó jó értelmében" a frekvenciapályáztatások mögött, ráadásul "a végső döntés sokszor sajátos alku tárgya". Példaként említette a Lánchíd Rádió esetét, amikor speciális karakterisztikát vállaló adók számára írt ki frekvenciapályázatot a testület, majd – egy tag javaslatára – az ajánlatok beérkezése után törölte ezt a szempontot, végül pedig olyan induló lett a győztes, amelyik a műsorszolgáltatás kezdete előtt eladta cégét a Magyar Nemzet című lapban és a Hír TV-ben is tulajdonos körnek.