Az ipari nagyfogyasztók ugyanakkor Magyarországon a 25 EU-ország közül a negyedik legnagyobb áremelkedést voltak kénytelenek elszenvedni - 37 százalékosat - ugyanebben az időszakban. Ebben a kategóriában valamennyi EU-tagországban emelkedtek az árak.

Tavalyelőtt és tavaly július között uniós szinten átlagosan 20 százalékkal emelkedtek a gázárak a háztartások és 29 százalékkal az ipari nagyfogyasztók számára. Litvániában 43 százalékkal, Lettországban 38 százalékkal, Dániában 34 százalékkal kellett többet fizetni a gázért tavaly nyáron, mint tavalyelőtt, ezek a legnagyobb emelkedések a háztartási statisztikában. Az ipari szektorban
Nagy-Britanniában emelkedett leggyorsabban a gáz ára, 53 százalékkal. Litvániában 51 százalékkal, Spanyolországban 43 százalékkal drágult. 

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon gigajoule-onként 1324 forintot kellett fizetni tavaly júliusban a gázért a háztartásoknak, az egy évvel korább 1326 forint helyett. Az iparvállalatoknak ugyanakkor a 2005-ös 1631 után tavaly már 2234 forintot számláztak ki.

Uniós átlagban az árak 7,12 euróról 9,22 euróra nőttek gigajoule-onként a nagyfogyasztók számára, illetve 11,62-ről 14 euróra a háztartásoknak. 

A statisztika szerint uniós összehasonlításban tavaly júliusban Magyarországon voltak a legalacsonyabbak a gázárak a háztartások számára, gigajoule-onként kevesebb mint 5 euróval. Az uniós átlag 14 euró volt, de például Dániában 35 eurót, Svédországban 25 eurót kellett fizetni egy egységért. 

Az ipari szektorban Magyarország valamivel 8 euró fölötti árral a "középmezőnyben" van, a 9,22 eurós uniós átlag közelében. Itt Észtország a legolcsóbb alig több mint 3 eurós árral, míg Svédország a legdrágább 13 euróval. 

Magyarország a legalacsonyabb adatúak közé tartozik a gázárak adótartalmának szempontjából is: az uniós átlagár 22,2 százalék adót tartalmazott tavaly júliusban, szemben a magyar 13 százalékkal a háztartási kategóriában, míg az ipari fogyasztók a 25 országban átlagosan 6,1 százalék, Magyarországon 2,5 százalék adót fizettek a gázzal.