2006. november. 15. 16:59
MTI
Utolsó frissítés: 2006. november. 16. 11:23
Itthon
Szakadék a fiataloknál a kulturális fogyasztási szokásokban
A kulturális olló sokkal jobban szétnyílt az elmúlt években, mint azt korábban bármelyik kutatás előre jelezhette volna - hívta fel a figyelmet a Civil ifjúsági jelentés 2005 szerkesztője. Nagy Ádám szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján sajnálatának adott hangot amiatt is, hogy az ifjúság ügye devalválódik a kormányzati szférában. Egyes társadalmi csoportok már nem csak az elit-, de még a tömegkultúrához is alig férnek hozzá.
A szakember közölte, megdöbbentőnek tartja a folyamatot. A jelentés az Új ifjúsági szemle című folyóiratban látott napvilágot, Ferge Zsuzsa szociológus ajánlásával. A dokumentum írói a KSH adatai mellett más ifjúsági kutatások adatait összegezték a 120 oldalas kiadványban.
Bauer Béla, a Mobilitás Ifjúságkutató Iroda vezetője szerint a "kulturális olló tovább nyílása" azt jelenti, hogy egyes társadalmi csoportok egyre nehezebben férnek hozzá az elit-, de még a tömegkultúra "fogyasztásához" is.
Minél kisebb településről érkezik valaki, annál kisebb az esélye arra, hogy akár felsőoktatási hallgatóként hozzájuthasson a kulturális javakhoz. Már az otthoni szocializáció sem segíti őket abban, hogy színház-, koncert-, vagy múzeumlátogatókká váljanak - tette hozzá.
Mint mondta, e folyamat már 2000-től érzékelhető, és azóta egyre nő azoknak a száma, akik soha nem voltak például operában, koncertteremben vagy múzeumban. Ez az esélyegyenlőtlenség az érintett fiatalok számára gyakorlatilag a munkaerő-, illetve az oktatási piacról való kiszorulást jelenti - hívta fel a figyelmet a folyamat társadalmi veszélyeire a kutató.
Bauer Béla a kulturális egyenlőtlenséget előidéző okok között említette, hogy a fiatalok az oktatási rendszerben anyagi okok miatt nem kapnak olyan kulturális szocializációs élményeket, amelyekre építeni tudnának. Míg például az Ifjúság 2000 kutatásból az derült ki, hogy az iskolások még meg tudtak látogatni egy-egy színházat vagy múzeumot, addig ma erre gyakorlatilag nincs pénz - mondta a szakember.
Nagy Ádám arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években folyamatosan, "és ma már felgyorsulva devalválódik az ifjúsági ügy a kormányzati szerepfelfogásban". Mint mondta, az egykori szakminisztérium mára egy osztállyá devalválódott, ráadásul úgy, hogy a gyermek és ifjúsági ügyek külön szakállamtitkárság alá tartoznak.
Közölte, úgy látja, a kormány "történelmi esélyt" szalaszt el azzal, hogy nem integráltan, hanem külön kezeli a két területet Nagy Ádám kitért arra is, hogy a kormány két éve nem nyújtja be a gyermekek és az ifjúság élethelyzetéről és az ezzel kapcsolatban megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentést a parlamentnek, pedig ezt tíz éve országgyűlési határozat írja elő.
Mint mondta, a civil jelentéssel igyekeznek "fricskát" nyomni "a kormány kobakjára", ha már "nem képes, nem akar, vagy nem mutatkozik késznek" a jelentés benyújtására.
Bauer Béla, a Mobilitás Ifjúságkutató Iroda vezetője szerint a "kulturális olló tovább nyílása" azt jelenti, hogy egyes társadalmi csoportok egyre nehezebben férnek hozzá az elit-, de még a tömegkultúra "fogyasztásához" is.
Minél kisebb településről érkezik valaki, annál kisebb az esélye arra, hogy akár felsőoktatási hallgatóként hozzájuthasson a kulturális javakhoz. Már az otthoni szocializáció sem segíti őket abban, hogy színház-, koncert-, vagy múzeumlátogatókká váljanak - tette hozzá.
Mint mondta, e folyamat már 2000-től érzékelhető, és azóta egyre nő azoknak a száma, akik soha nem voltak például operában, koncertteremben vagy múzeumban. Ez az esélyegyenlőtlenség az érintett fiatalok számára gyakorlatilag a munkaerő-, illetve az oktatási piacról való kiszorulást jelenti - hívta fel a figyelmet a folyamat társadalmi veszélyeire a kutató.
Bauer Béla a kulturális egyenlőtlenséget előidéző okok között említette, hogy a fiatalok az oktatási rendszerben anyagi okok miatt nem kapnak olyan kulturális szocializációs élményeket, amelyekre építeni tudnának. Míg például az Ifjúság 2000 kutatásból az derült ki, hogy az iskolások még meg tudtak látogatni egy-egy színházat vagy múzeumot, addig ma erre gyakorlatilag nincs pénz - mondta a szakember.
Nagy Ádám arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években folyamatosan, "és ma már felgyorsulva devalválódik az ifjúsági ügy a kormányzati szerepfelfogásban". Mint mondta, az egykori szakminisztérium mára egy osztállyá devalválódott, ráadásul úgy, hogy a gyermek és ifjúsági ügyek külön szakállamtitkárság alá tartoznak.
Közölte, úgy látja, a kormány "történelmi esélyt" szalaszt el azzal, hogy nem integráltan, hanem külön kezeli a két területet Nagy Ádám kitért arra is, hogy a kormány két éve nem nyújtja be a gyermekek és az ifjúság élethelyzetéről és az ezzel kapcsolatban megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentést a parlamentnek, pedig ezt tíz éve országgyűlési határozat írja elő.
Mint mondta, a civil jelentéssel igyekeznek "fricskát" nyomni "a kormány kobakjára", ha már "nem képes, nem akar, vagy nem mutatkozik késznek" a jelentés benyújtására.
