2006. október. 11. 15:29 MTI Utolsó frissítés: 2006. október. 11. 15:33 Itthon

Vitatott 56-os kiállításcím Moszkvában

"Nem a kilátástalanság, hanem az emberi méltóság forradalma volt 1956" - mondta Bak János történész, egykori résztvevő Moszkvában egy olyan orosz-magyar levéltári kiállítással kapcsolatban, amely a jövő hét közepén nyílik meg, egy időben mindkét fővárosban.

A kiállítás Örkény István egykori értékelését tükröző mottója, amely szerint "Ez a kilátástalanság forradalma volt", valamiféle "kompromisszumot takar azoknak az oroszoknak (a kedvéért), akik még mindig nagyon érzékenyek és nem hajlandók szembenézni a múlttal" - vélte a magyar professzor, magyar újságíróknak nyilatkozva az 56-os Emlékév fő oroszországi rendezvényeiről a moszkvai magyar kulturális központban tartott sajtótájékoztató után.

"A forradalom nem volt hiábavaló, értelmetlen, sőt nem is volt teljesen reménytelen, tehát a kilátástalanság szó nem érinti a lényegét, ha ebben az értelemben fordítjuk" - tette hozzá Bak János, aki (Bibó István nyomán) "az emberi méltóság forradalmaként" értékeli "az 1956-os eseményeket".

A kiállítástól, amelynek orosz törzsanyagát a moszkvai legújabbkori történeti levéltár (RGANI), az egykori szovjet kommunista pártarchívumban őrzött dokumentumok adják, nem várhatók szenzációk - mondta Mihail Prozumenscsikov igazgatóhelyettes, jelezve: a bemutatásra kerülő új (vagyis a titkosítás alól nemrég feloldott) dokumentumokat főleg olyan határozatok alkotják, amelyeket a szovjet döntéshozó központi bizottság elnöksége már a forradalom elfojtásának (november 4-i) kezdete után hozott. 

Bak János, aki jövő szerdán magyar filmhetet nyit meg 1956-ról szóló alkotásokból (Herskó János, Fábri Zoltán, Gothár Péter, Mészáros Márta) a moszkvai Szaljut mozimúzeumban, emellett előadásokat tart több orosz városban. Mint mondta, elő akarja segíteni, hogy az orosz emberek "megértsék a sokoldalú 1956-os forradalom lényegét, és megemlékezzenek azokról a hősökről és áldozatokról mindkét oldalon, akik életüket vesztették ebben a konfrontációban. Oroszországban különösen fontos lenne, hogy a következő nemzedékek tudomásul vegyék, milyen gonosz, gyarmati rendszert építettek fel az ő nevükben."

Orosz újságírók kérdésére Székely Árpád moszkvai nagykövet közölte: Magyarországon az 1989-90-es rendszerváltás után a parlamenti pártok konszenzusra jutottak abban, hogy 1956 forradalom volt, de azelőtt a tankönyvek nem tárgyalták, hanem pusztán az ellenforradalom minősítéssel intézték el. Kiss Ilona, a kulturális központ igazgatója pedig elismerte, hogy orosz középiskolában tanuló fia tankönyvében nincs szó a témáról, még ha már fel is kérték őt egy évfordulós előadásra.

Kiss Ilona kiemelte még az emlékprogramok közül azt a kerekasztal-beszélgetést, amelyet az orosz kulturális felügyelet (tévés moderátorként is ismert) vezetője, Mihail Svidkoj kezdeményezett, s amelyen a két ország kulturális és médiaszemélyiségei vitatják meg a magyar forradalomról élő felfogásokat, mítoszokat, s a rá vonatkozó hézagos ismeretek okait. Az első kerekasztalt Budapesten tartják a levéltári kiállítás jövő csütörtöki megnyitásával egy időben, a második pedig a moszkvai megemlékezéseket zárja majd november 10-én. 

"Magyar szabadságharcosok százainak és egy öreg elvtársának Nagy Imre (1956-os miniszterelnök) megölése sohasem évül el, akármit is csinált Kádár János (egykori magyar kommunista vezető). Körülbelül ugyanez vonatkozik (a tömeges politikai megtorlásokért felelős) Joszip Sztálinra (néhai szovjet diktátorra) is" - felelte Bak János arra a megállapításra, amely szerint mindkét politikusról az a közvélekedés hazájában, hogy több jót tettek, mint rosszat.
Hirdetés