Elvárható, hogy a demokrácia alapjait érintő eseményeket az ellenzéki képviselők a parlament ülésén értékeljék, és vegyenek részt a döntéshozatalban - írta Sólyom László köztársasági elnök a parlamenti frakcióvezetőknek szerdán küldött levelében. „A vasárnap esti beszédem óta történtek nem a kibontakozás irányába mutatnak. A pártok korábbi politikájukat folytatják. Ez károkat okoz Magyarországnak” - áll a köztársasági elnök levelében. Sólyom László ebben  leszögezi, hogy  Magyarország alkotmányos rendszerében a néphatalom gyakorlásának és a politika formálásának elsődleges eszköze a népképviseleti Országgyűlés. „Elvárható ezért, hogy a demokrácia alapjait érintő eseményeket - mint a napirenden lévő bizalmi kérdést - az ellenzéki képviselők a Parlament ülésén értékeljék, és vegyenek részt a döntéshozatalban” - írta a köztársasági elnök. A tömegtüntetések semmiképp nem állíthatók szembe az Országgyűlésben folytatott politizálással - tette hozzá.

A köztársasági elnök vasárnapi beszédét ért bírálatok hatására önkritikát gyakorolt, hogy csillapítsa az egyre növekvő belpolitikai feszültséget - értékelte a köztársasági elnök levelét Csizmadia Ervin, az MTA politológusa.  

© Fazekas István

Az államfő emlékeztet arra, hogy „a kormány - a köztársasági elnök vélemény-nyilvánítását is figyelembevéve - bizalmi szavazást javasolt az Országgyűlésnek”, és „ebben az Országgyűlés támogatását kéri a kormány gazdasági programjához”.

„Felhívom a frakciók figyelmét arra, hogy az Országgyűlés a bizalmi szavazással arról is dönteni fog, hogy a miniszterelnök megengedhető eszközöket használt-e az országgyűlési választások megnyerése érdekében” - írta az államfő.

A Fidesz és a KDNP mégis elmegy

A Fidesz és a KDNP a köztársasági elnök útmutatásait figyelembe véve mégis részt vesz a pénteki parlamenti ülésen és a bizalmi szavazáson - jelentette be Navracsics Tibor, a Fidesz és Semjén Zsolt a KDNP frakcióvezetője. Ugyanakkor továbbra is fenntartják azt az álláspontjukat, hogy valójában álságos színjátékról van szó, és kifogásolják azt is, hogy nem titkos, hanem nyílt szavazás lesz. "Ebből egyértelműen látszik, hogy a legnagyobb ellenzéki párt nemcsak figyelembe veszi, hanem következetesen teljesíti a köztársasági elnök nyílt kéréseit" - mutatott rá a politológus.  Kérdéses azonban, hogy a Fidesz miként reagálna arra, ha  Sólyom László a tömeggyűlések beszüntetését kérné az ellenzéktől. 

Navracsics Tibor © Túry Gergely

 Ebben az esetben ugyanis a Fidesznek választania kéne: köztársasági elnök kérése  és  szavazótáboruknak tett ígéretek teljesítése között. 

Mint a politológus fogalmazott: "Érdekes gyakorlat lenne, ha a jövőben Sólyom László irányítaná a Fidesz politikáját." A köztársasági elnök egyre aktívabb szerepvállalása a napi poltikában alkotmányossági bizonytalansághoz vezethet - figyelmeztet Csizmadia Ervin. Az alkotmány ugyanis  nem várja el a köztársasági elnöktől, hogy krízis helyzetekben állást foglaljon, s így befolyásolja a pártpolitikát. 

Sólyom László  viselkedése nem meglepő, hiszen  már  köztársasági elnöki pályáfutása elején  kijelentette, hangsúlyosabb szerepet  vállalna a politikában, mint elődei - emlékeztetett Csizmadia Ervin. nem véletlen az sem, hogy folytatja azokat az aktivista hagyományokat, melyeket már az Alkotmánybíróság elnökeként teremtett. Viselkedése ezáltal inkább egy, a nép által, s nem a parlament által megválasztott elnökhez hasonlít, pedig Sólyom László  ettől mindig is elhatárolódott - hangsúlyozta a politológus.

Csütörtökön 13 órára, a Fidesz parlamenti frakcióirodájába egyeztetést kezdeményeznek parlamenti pártok frakcióvezetőivel a szakértői kormányról. A Fidesz és a KDNP frakcióvezetője levelében a jelenlegi feszült belpolitikai helyzetre hivatkozva kéri Lendvai Ildikót, az MSZP, Herényi Károlyt, az MDF és Kuncze Gábort, az SZDSZ frakcióvezetőjét, hogy vegyen részt a beszélgetésen.  

Navracsics Tibor elmondta, hogy csütörtökön 13 órakor letelik az a 72 órás ultimátum, amit kormánypártoknak adtak, hogy menesszék a miniszterelnököt, ugyanakkor bíznak abban, hogy ezen az egyeztetésen tudnak beszélgetni arról, hogy milyen programmal, személyi összetétellel és mandátummal alakulhatna meg egy szakértői kormány. Navracsics a Kossuth téri nagygyűlésre vonatkozó kérdésekre válaszolva ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy meg kell várni a 72 óra leteltét, és a csütörtöki ötpárti egyeztetést, hiszen nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a pártok meg tudnak egyezni egy szakértői kormány létrehozásában, és akkor a nagygyűlés is okafogyottá válik.   

Arra kérdésre, hogy az ötpárti egyeztetésre milyen tárgyalásai alappal érkeznek, előterjesztenek-e egy kormánylistát, Navracsics Tibor azt mondta: tiszta lappal szeretnének kezdeni, hiszen ha lenne egy névsoruk, ezt a partnerek diktátumként értékelhetnék. "Mi úgy indulunk, hogy dobjuk össze, kinek milyen név van fejében, és annak alapján állapodjuk meg" - tette hozzá. Semjén Zsolt ezzel kapcsolatban azt mondta: elképzeléseik vannak, de ezt nem teszik közzé, mert akkor óhatatlanul valamilyen irányban befolyásolnák az eseményeket.

A szakértői kormány felállításával szemben  felmerült annak lehetősége is, hogy Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor egymással egyeztessenek, s tisztázzák az elmúlt hetekben kialakult válságos helyzetet. Csizmadia Ervin azonban ennek minimális esélyét is kizárja. Mint mondta ebben nagy szerepe van annak, hogy Sólyom László is megkérdőjelezte Gyurcsány Ferenc pozícióját.