2006. október. 03. 15:14 MTI Utolsó frissítés: 2006. október. 03. 15:13 Itthon

A Fidesz és a KDNP nem vesz részt a bizalmi szavazáson

A Fidesz és a KDNP frakciója nem vesz részt a pénteki parlamenti ülésen és a bizalmi szavazáson - jelentette be Navracsics Tibor, a Fidesz, és Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője.

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője a döntést úgy indokolta: "álságos színjátéknak" tartják a bizalmi szavazást, hiszen az MSZP elnöksége és az SZDSZ is jelezte már hétfőn, hogy kiáll Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett, és a szocialisták keddi frakcióülésén próbaszavazást is tartanak. "Mi nem leszünk ott pénteken a parlamentben, nem fogunk elmenni, nem veszünk részt ebben a színjátékban, nem veszünk részt abban az öt órásra tervezett, eddigi hírek alapján az MDF-fel kibővített koalíciós frakcióülésen, amelynek ezek szerint a tárgya már egy meghozott döntés utólagos szentesítése" - mondta a politikus.

Semjén Zsolt a KDNP távolmaradását emellett azzal is indokolta, hogy a kormánypártok - véleménye szerint a házszabállyal ellentétesen - ragaszkodnak ahhoz, hogy a bizalmi szavazás ne legyen titkos, vagyis úgy tűnik, hogy pressziót akarnak gyakorolni a képviselőikre. Gyurcsány Ferenc azzal, hogy nem meri vállalni a titkos szavazást, a gyávaságáról tett tanúbizonyságot - jegyezte meg a politikus.

A reggeli házbizottsági ülésen az MSZP és az SZDSZ ettől mereven elzárkózott, és bár előrelépés lenne, ha mégis belemennének, de az MSZP-frakcióülés keddi próbaszavazása akkor is "színházzá silányítaná" a parlament ülését - reagált Semjén arra a kérdésre, hogy ha a kormánypártok beleegyeznének a titkos szavazásba, akkor elmennének-e az ülésre.

Navracsics Tibor arra kérdésre, hogy a frakció tagjai ha nem a parlamentben, akkor a Kossuth téri nagygyűlésen lesznek-e pénteken, az mondta: majd meglátjuk, hogy hol lesznek a képviselők, a parlamenti ülésteremben biztosan nem lesznek ott. A frakcióvezető a Kossuth téri nagygyűlés részleteivel kapcsolatos kérdésekre nem tudott válaszolni, de azt jelezte, hogy a keddi elnökségi ülésen, amelyen Kósa Lajos is részt vett, egyetértés volt a nagygyűléssel kapcsolatban. (Debrecen fideszes polgármestere kedden egy televíziós műsorban azt mondta, hogy kényszermegoldásnak tartja a rendezvényt.)
 
A frakcióvezető arról is beszélt, hogy ugyan a Fidesz ötpárti tárgyalások alapján szakértői kormány felállítását javasolja, és ezt tartja jó megoldásnak, azonban elismeri azt is, hogy a kormánytöbbség magánügye, kit jelöl új miniszterelnöknek, kire cseréli Gyurcsány Ferencet. Mi annyit kértünk a parlamenti többségtől, hogy az önkormányzati választásokon kifejezett népakaratot "vezesse át a parlamentbe" - tette hozzá a politikus.
 
Letelt az "első 24 óra" - mondta a politikus utalva arra, hogy hétfőn Orbán Viktor arra szólította fel a kormánypártokat, hogy 72 órán belül menesszék a miniszterelnököt konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal. A Fidesz nem nyújt be konstruktív bizalmatlansági indítványt, miután ennek elfogadása parlamenti többséghez kötött. Megvárják, hogy "enyhüljön a belpolitikai klíma", mert most még biztosan mindenki elutasítaná az ötpárti tárgyalásokra való felkérést - fogalmazott.
 
A frakcióvezető a miniszterelnök blogjában írtakra reagálva azt mondta: egyetért azzal, hogy parlamentáris demokraták küzdenek radikális politikusokkal, és ezért szeretné megkérni Gyurcsány Ferencet, hogy "ne ragaszkodjon ennyire radikálisan székéhez", hanem távozzon a miniszterelnöki posztról. 

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.