A kormányfő leváltásáért egy hete a parlament előtt tüntető fiatalok és idősek, kereskedők és közszolgálati dolgozók, közepesen szegények és közepesen gazdagok valamennyien a szociális háló agóniájának és a vásárlóerő csökkenésének közvetlen áldozatai. Meglepő, mozdulatlan, magyar zászlót lengető tömeg, amely lelkesen fogadja a véget nem érő szónoklatokat, miközben vallási és népdalokat, valamint a magyar és a székely himnuszt énekli. A tüntetők egyetlen közös pontja: mindannyian jobboldaliak - jegyzi meg a Le Monde tudósítója.

Toroczkai irányít

A megmozdulást a lap szerint a Parlament Caféból egy "piros arcú és pólójú" 28 éves fiatalember irányítja, aki saját szavai szerint forradalmat készít elő. Toroczkai László egy olyan 2500 tagot számláló mozgalom elnöke, melynek neve egyben kifejezi programját is: Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), azaz a Nagy-Magyarország iránti nosztalgia. A témának nagy sikere van a parlament előtt, hiszen a Gyurcsány elleni harag egyik másik tárgya a kettős állampolgárságról 2004-ben rendezett népszavazás megbuktatása - hangsúlyozza a Le Monde. A tudósító szerint azonban a téren egyeseknek a HVIM nem elég militáns és kemény. Ez utóbbiak a szélsőjobboldali Jobbikhoz tartoznak, mert "elegük van a zsidókból, a kínaiakból és a feketékből, akik elveszik a magyarok elöl a munkát".

Marion Van Renterghem szerint a Kossuth téren az anti-liberális jobboldal valamennyi irányzata megtalálható: konzervatív, reformpárti, mérsékelt, nacionalista, populista-fasiszta. Értékeik a család, vallás, nemzet és a magyar kisebbségek jogai. Rajtuk kívül feltűntek a nacionalista szélsőségesek és a túl kevés támogatás miatt frusztrált gazdák is, akik elítélik a "külföldi tőke invázióját", de közben szívesen tartoznak Európához, és sürgetik az euró-zónába való belépést. Azt vetik a miniszterelnök szemére, hogy hozzájuk hasonlóan az Európai Uniót is becsapta azzal, hogy az állami költségvetést saját újraválasztásához merítette ki, s a hatalmi klikk meggazdagodásához indított el privatizációkat. Nem bocsátják meg a kormánynak, hogy tagjainak egy része az elmúlt rendszert is kiszolgált reformkommunista - foglalja össze a baloldali-liberális újság.

A Le Monde külön írásban fejti ki, hogy a magyar nemzeti kohézió védelme annak a magyar népnek a történeleméből meríti forrását, amely az 1867-es kiegyezésig folyamatosan harcolt függetlenségéért. A magyarok se nem szlávok, se nem törökök, se nem latinok, se nem germánok, etnikailag és nyelvileg teljesen elszigeteltek. Az I. világháborút lezáró trianoni szerződést a magyarok hatalmas igazságtalanságként élték meg: a 22,8 milliós lakosság 7,6 millióra csökkent. Igaz: az 1910-es népszámláláskor Nagy-Magyarország lakosságának csak 54,4 százaléka volt magyar. Jelenleg 10,3 millióan élnek Magyarországon, és a szomszédos országokban jelentős magyar közösségek találhatóak. A határon túli magyarok támogatása a magyar alkotmányba foglalt kötelezettség - írta a Le Monde.