2006. szeptember. 21. 12:38 hvg.hu Utolsó frissítés: 2006. szeptember. 21. 15:49 Itthon

A rendőröket fűti a revansvágy

A rendőrség a hétfő éjjeli kudarc után összeszedte magát, mind technikailag, mind morálisan megerősödött – tudta meg a hvg.hu. A rendőrök magabiztosak, meggyőződésük szerint van elég eszközük és emberük a zavargások megfékezésére.

Intézkedő rendőrök. Tekintse meg
galériánkat, kattintson!
© AP
Tegnap Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter már arról beszélt, hogy akár még a szükségállapot kihirdetése sem elképzelhetetlen, aztán éjszaka kiderült: a rendőrség mégis csak képes hagyományos rendészeti eszközökkel kezelni a krízishelyzetet. Az MTV-székház előtt elkövetett sorozatos hibák után szerdáról csütörtökre virradóan a budapesti és a fővárosban felvezényelt rendőri erők demonstrálták, hogy képesek a randalírozókkal szemben hatékonyan fellépni – ez az általános vélemény az állományban. A rendőröket fűti a revánsvágy, hogy a zavargókon elégtételt vegyenek a száznál is több bajtársukon esett sérülések miatt. A rendőri vezetőknek tehát nem az állomány fáradtságával vagy fásultságával kell számolniuk, inkább a túlzott „harci kedvet” kell megfékezniük.

Tegnap a három közjogi méltóság, Sólyom László államfő, Szili Katalin házelnök és Gyurcsány Ferenc kormányfő közös nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy az erőszakot tétlenül vagy egyetértéssel szemlélő tüntetők maguk is felelősséget viselnek. Ez persze politikai nyilatkozat, amely érthető módon meg kívánja osztani a demonstrálókat, és el kívánja szigetelni a tüntetőket a huligánoktól. De a randalírozásra azok is ráfizethetnek, akik maguk nem verik a rendőröket, vagy gyújtogatják az autókat, hanem bátorítólag vagy egyetértőleg szemlélik az eseményeket. – A bűnsegédlet megítélésében elég következetes a magyar bírói gyakorlat – nyilatkozta a hvg.hu-nak Szikinger István alkotmányjogász. A jelenlévőnek, különösen ha a bűncselekmény elkövetőjével egy társaságban van, valamilyen módon ki kell fejeznie egyet nem értését a cselekménnyel, szólnia kell, el kell fordulnia vagy el kell mennie a helyszínről, különben a bíróság nem menti fel.

Szikinger szerint a rendőrség – valószínűleg politikai nyomásra – rosszul értelmezi a gyülekezési törvényt, hiszen a rendezvényszervezők bejelentési kötelezettsége csak a választási törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre nem terjed ki, márpedig az alkotmányjogász értelmezése szerint a vasárnapi Parlament előtti, Gyurcsány távozását követelő csoportosulás nem tekinthető választási gyűlésnek. Ebben az esetben pedig a rendőrségnek nem volt mérlegelési lehetősége: azonnal fel kellett volna oszlatni a csoportosulást. – Bár utólag könnyű okoskodni, de nagyobb esélyét látom annak, ha ez így történik, nem törnek ki zavargások a fővárosban – véli Szikinger.

A rendőrt jogsértés esetén minden esetben intézkedési kötelezettség terheli, de ez nem jelent egyet az erőszak válogatás nélküli alkalmazásával. A tévéfelvételek tanúsága szerint a rendőrök hátrabilincseltek földre kényszerített tüntetőt, márpedig erre csak akkor van a szabályok szerint lehetőségük, ha a bűnelkövető aktívan áll ellen. Ütni pedig csak a legritkább esetben üthet a rendőr, így azok a képek, amelyek a tegnapi randalírozók ellen módszeres náspángolásról tanúskodnak, a rendőrök törvénysértését is bizonyítják. – Alapelv: az erőszakot csak fokozatosan és arányosan lehet alkalmazni – összegezte a tudnivalókat a hvg.hu-nak Szikinger.

Hirdetés