A mostani törvényjavaslat szerint a pártokra is vonatkoznának a jövőben az egyéb gazdasági szervezetekre érvényes kettős könyvelést megkövetelő számviteli szabályok. A legfontosabb új intézkedés az úgynevezett kampányszámla intézménye. Amennyiben egy hét múlva elfogadják a hatályos előterjesztéseket, minden kifizetést csak erről a számláról lehetne kezdeményezni. A hirdetőcégeket azonosítószámmal kellene megjelölni, így nyomon lehetne majd követni, melyik párt hány plakátot, szórólapot készített. A nyilvános pénzmozgásoknak köszönhetően láthatjuk azt is, melyik politikai erő milyen választási helyszíneket bérelt és azokra mennyit költött. Újítás lenne, hogy eltörölnék az eddigi 386 képviselő után járó 386 milliós felső plafont, hisz ebből a parlamenti pártok szerint eddig sem lehet eredményes propagandamunkát folytatni, vagyis az eddig hatályos rendszer umbuldára épült.

A rendezés szükségességét mind a négy parlamenti párt elismeri. Az MDF drasztikusan módosítana a jelenlegi szabályozáson, az MSZP a pártszámlák átláthatóságára helyezi a hangsúlyt, és növelné a képviselői fizetéseket, a Fidesz alibi javaslatnak tekinti a mostani törvénymódosítást, az SZDSZ pedig növelné az engedélyezett kampánybüdzsét.

A jelöltenkénti egymillió forintos kampányköltségeket növelni kellene az 1994 óta hivatalosan mért inflációval – jelentette ki pár nappal korábban Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1994 és 2005 között 344,7 százalékkal lett drágább az életünk. Ehhez képest kifejezetten visszafogottnak tetszik, hogy a hvg.hu kérdésére Fodor a képviselők egyéni kampányköltségeit 2-2,5 millió forintban realizálná. „A választási hadjárat alatt a kereskedelmi televíziók olyan csillagászati összegeket kérnek el párthirdetésekért, hogy a legnagyobb multinacionális cégek sem fizetnek annyit fél év alatt. Ezért azt szeretnék elérni, hogy legalább a közmédiumok ingyenes reklám- és megszólalási időket biztosítsanak a pártoknak” – nyilatkozta a hvg.hu-nak a liberális politikus.

Fodor ugyanakkor a mostani törvénymódosítást is óriási lépésnek tartja, amely minden pénzmozgást láthatóvá tesz, és az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) nagyobb mozgásteret ad. „Minden jogszabályt ki lehet játszani, ez csak szemlélet kérdése, de a mostani gyakorlatnak ezzel a módosítással többé nem lesz legális útja” – utalt Fodor az alapítványokon keresztüli pénzmozgásokra.

Az SZDSZ ezen túl támogatja az országgyűlési képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok szigorítását is, amelyet a gazdasági társaságokon túl az egyidejű parlamenti és önkormányzati tagságra is kimondanának. Ma 200 olyan képviselő ül a parlamentben, aki országgyűlési tisztsége mellett önkormányzati munkát is végez polgármesterként vagy képviselőként, ez „egészségtelen hatalomkoncentrációt" jelent – véli Fodor. Mint ismeretes 1994-ig az önkormányzati törvény összeférhetetlenségi szabálya zárta ki az egyidejű polgármesteri és parlamenti megbízatást, és éppen a MSZP-vel koalícióban lévő SZDSZ szavazta meg a megengedőbb rendelkezést, amely máig hatályban van.

Kékessy Tibor az MSZP részéről egyetért koalíciós partnerük 2-2,5 millió forintos egyéni kampányköltségre tett javaslatával, bár megjegyezte, hogy nem egyformák a körzetek és a technikai feltételek egy nagyvárosban, illetve egy vidéki aprófalvas körzetben. Ahhoz azonban, hogy az SZDSZ által felvetett összeférhetetlenségi szabályokat szigorítani lehessen, az országgyűlési képviselők fizetését a nemzeti átlagfejlettség és az uniós átlagfejlettség szintjén arányosítva határozná meg. „Ha ma az uniós fejlettség 60 százalékán állunk, akkor a fizetéseinket is az uniós képviselők fizetésének 60 százalékban kellene megállapítani. Ez a nagyságrendileg 800 ezer forintos havi átlag jövedelem oka fogyottá tenné az álláshalmozást és a mostani ügyeskedéseket, amelyek csupán a poszthoz szükséges egzisztencia megteremtéséről szólnak” – mondta a szocialista országgyűlési képviselő. (Ismeretes, hogy Magyarországon egyetlen foglalkozási kategória bérezése sem közelíti meg az uniós szint hatvan százalékát.) Jelenleg 220 ezer 800 forint a parlamenti képviselők alapfizetése. Kékessy bár maga is egy személyben országgyűlési képviselő és a VI. kerületi önkormányzat politikusa, szélesítendő a demokráciát, hosszútávon nem engedné a párhuzamos tagságot. „Ha ehhez adottak lennének a feltételek, elvárható minimumnak tartanám, hogy egyszerre megválasztott parlamenti és önkormányzati képviselő eldöntse, helyi vagy országos szinten szeretne politizálni, hisz mindkét feladat egész embert kíván” – fogalmazott önkritikusan Kékessy.

A Fidesz szerint alibi törvénymódosításról van szó, hiszen pénzek útja az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) áttett felügyeleti jogosítványoktól aligha kerülnek napvilágra. „Az ÁSZ-ban van meg az a háttér, amely valóban képes ellenőrizni a pártokon keresztül folyó pénzek mozgását. Jelenleg csupán egyetlen kormány-előterjesztés van a parlament előtt, ami mindkét jogszabály módosításával foglalkozik, de lényegi előrelépést nem jelent. A pártok gazdálkodásáról, illetve a választási eljárásról szóló törvény is idejétmúlt. A kormány kapkodva akar az avítt jogszabályokon változtatni. Ha az eredeti módosító javaslatokat szavaznánk meg egy mögöttes jogszabályra való visszautalással, az összes gazdálkodó szervezettet tiltanák el a reklámoktól kampány idején, amely eleve nonszensz, hisz a kereskedelmi reklámot politikával háttérbe szorítani nem lehet” – nyilatkozta lapunknak Nyitrai Zsolt. A Fidesz parlamenti képviselője szerint fontos lenne az is, hogy a mindenkori kormánypártok ne kampányolhassanak közpénzből, és a jó kapcsolattal rendelkező pártalapítványok ne kaphassanak zsíros önkormányzati és állami megrendeléseket. „Ha a mostani javaslat szerint havonta átküldjük az OVB-hez a kampányszámlákat, akkor azokat pártdelegáltak és szakértők közösen fogják vizsgálni. Indokoltabb és logikusabb lenne, ha az ÁSZ-hoz juttatjuk el ugyanezen dokumentumokat, ahol valóban érdemben, és elfogulatlanul tudnák azokat ellenőrizni” – kritizál Nyitrai.

A legradikálisabb véleményt Hock Zoltán, az MDF képviselője fogalmazta meg: „Azt hiába várjuk, hogy a pártok feltárják, kik állnak a hátuk mögött. Csak az Állami Számvevőszéknek van ahhoz elég erős reflektora, hogy rávilágítson az eddig homályból jött pénzekre. Ez az állandó kontroll középtávon konszolidálhatná a helyzetet. Ehhez komolyabb jogosítványokat kellene adni a számvevőknek, akik keményen szankcionálhatnák a feltárt visszaéléseket. Akár a mandátumoktól való megfosztásig is elmennék, ha kiderülne, hogy egyes politikai erők, fekete pénzekből építették fel választási imázsukat” – mondta Hock Zoltán.

Az ellenzéki politikus szerint a mostani szemlesütős prüdéria helyett őszinte vitát kellene kezdeni arról, hogy a jelenleg hatályos 386 millió forint egész egyszerűen nem elég a kampányköltségekre. – A Magyar Villamos Művek Zrt. is évi több milliárd forintot költ reklámra. Senki se gondolhatja komolyan, hogy bármelyik párt a tagdíjakból fizeti a propagandát! Meg kellene háromszorozni az állami támogatást, mert csak egy ilyen szilárd bázison várható el a maradéktalanul tisztességes viselkedés – latolgatta a lehetőségeket Hock.

Sipos A.