A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdések a következők: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak-e a dolgok? Az NRC Piackutató cég októberi felmérése az internetes társadalomban uralkodó közéletünk állapotát és a közeljövőre vonatkozó várakozásokat illető álláspontról a táblázatban látható számszerű eredményeket adta. (A hvg.hu indexek százas skálán helyezkednek el, ahol az alacsony értékek jelzik a negatív, a magas értékek a pozitív viszonyulást. Így az 50-es érték tekinthető fordulópontnak.)

A hvg.hu NetHangulat index értéke 42 pontról 38-ra csökkent. Míg szeptemberben 53 százalék vélekedett negatívan a magyarországi dolgok alakulásáról, addig októberre ez az arány 62 százalékra nőtt. Októberben mindössze 31 százalék gondolta, hogy Magyarországon pozitív irányú folyamatok dominálnak. Az internetezők sem alkotnak homogén közeget, így az egyes társadalmi csoportok vélekedése eltér egymásétól. Az idősebbek, a budapestiek és a felsőfokú végzettségűek az átlagosnál pozitívabb képet alkotnak a magyarországi helyzetről.

Az egészségügy helyzetével a legelégedetlenebbek

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelő ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és a nemzetközi megítélést. Az eredmények a szeptemberi adatfelvétel óta lényegében nem változtak: az átlagpontszám a hat vizsgált tényező egyikénél sem érte el a közepes szintet jelző 3-as éréket. A legjobb osztályzatot ismét a demokrácia működése (2,7 pont), valamint az ország nemzetközi megítélése (2,6 pont), a legrosszabbat pedig az egészségügyi ellátás (2 pont) kapta.

Annak ellenére, hogy a megkérdezettek többsége úgy gondolja, hogy Magyarországon általában véve rossz irányba mennek a dolgok, az egészségügyi ellátás, a gazdasági élet, a szociális ellátás és a közlekedés terén is kismértékű javulást tartanak valószínűnek a következő egy évben.

Továbbra is többen bíznak az életszínvonal növekedésében, mint romlásában – az internetezők 40 százaléka számít az életszínvonal emelkedésére. A munkanélküliség tekintetében ugyanolyan megosztott az internetes közvélemény, mint szeptemberben: nagyjából ugyanannyian számítanak a helyzet javulására, mint amennyien a romlására, illetve a helyzet stagnálására. A korrupciót illetően a többség továbbra sem vár változást (45 százalék).

Romlott a saját helyzet megítélése is

A kutatás során az internetezőket arra kérték, hogy ötös skálán értékeljék jelenlegi és jövőbeli helyzetüket az anyagi helyzet, a munka (tanulás), és az emberi kapcsolatok tekintetében. A három dimenzió alapján készített index októberben 53-as értéket vett fel, ami 3 pontos esést jelent szeptemberihez képest. Az emberi kapcsolatok megítélése továbbra is a legjobb (3,8), az anyagi helyzeté a legrosszabb (2,6). Szeptemberben a netpolgárok 38, októberben 42 százaléka ítélte meg anyagi helyzetét negatívan.

Az internetezők saját jövőjükre nézve ugyanolyan mértékben optimisták, mint szeptemberben. Októberben az internetezők várható helyzete index 58-as értéket mutat, ami ugyanúgy 5 ponttal magasabb a jelenlegi helyzetet mutató indexnél, mint szeptemberben. A netpolgárok továbbra is az anyagi helyzetükben várják a legnagyobb mértékű javulást: csaknem minden harmadik internetező úgy gondolja, egy év múlva jobb anyagi helyzetben lesz majd, mint most.

Javult a kormány megítélése

Az internetezők tízes skálán értékeltek hazai és nemzetközi szervezeteket, intézményeket aszerint, hogy mennyire bíznak bennük. Továbbra is az Alkotmánybíróság és a Köztársasági elnök presztízse a legnagyobb – mindkettő 6,5-es osztályzatot kapott. A kormány presztízse ugyan szignifikáns mértékben emelkedett, de még így is az átlag alatti 3,8-es értéken áll. A parlament 3,6-es és a politikai pártok 2,5-es bizalmi értékkel továbbra is a legalacsonyabb presztízsű intézmények.

A vizsgálatba bevont nemzetközi intézmények presztízse a közepesnél jobb. Az Európai Unió 5,7-es, a NATO 5,2-es átlagértéket kapott, míg az ENSZ 5,8-es bizalmi indexével az Alkotmánybíróság és az államfő után a harmadik legmagasabb presztízsű intézmény az összes megvizsgált között.

Társadalmi szolidaritás

Az NRC minden hónapban méri az internetezők társadalmi-szolidaritásérzetét is. A társadalmi szolidaritást mérő változókat úgy alakították ki, hogy makro- és mikroszintű szolidaritást kifejezők egyaránt legyenek köztük. A makroszintű szolidaritás társadalmi szinten fejti ki hatását, célja a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése a stabil és integrált társadalom erősítése érdekében. A mikroszintű szolidaritás kisközösségi (lakóhely, család, baráti közösség) szinten érvényesül, melynek célja a kölcsönös segítségnyújtás, a leszakadás megakadályozása.

Az internetezők körében mért társadalmi szolidaritás index szeptemberben 72-es értéket vett fel. Ebben a hónapban 3 ponttal kevesebbet, 69 pontot mutat. A kistelepüléseken élő internetezők szolidárisabbak a társadalom többi tagja irányában, mint a budapestiek. Az egyes korcsoportokat szemlélve meglepő módon egyedül a fiatalság, a 18-29 évesek körében átlag feletti a társadalmi szolidaritás érzete (72 pont).