Sikerfaktorok a fiatalok szerint: nyelv- és szakmaismeret
Bár hazájuk helyzetét nem látják túl fényesnek, a magyar fiatalok többsége optimistán ítéli meg saját jövőjét – derül ki a Reader’s Digest legfrissebb felméréséből.
A Reader’s Digest 2005 májusában, a tíz évvel ezelőtti felméréséhez hasonlóan, idén is feltérképezte a fiatalok jövőképét. A felmérés tanúsága szerint a fiatalok többsége optimista. Bárhogy értékelik is az ország vagy a maguk jelenlegi helyzetét, a jövőt javulónak látják.
Általános a vélemény, hogy az elmúlt 5 évben Magyarország teljesítménye, a társadalom helyzete nemigen javult, maradt, amilyen volt vagy romlott . A munkalehetőségek csökenését és az emberek hangulatának romlását emelték ki. Kimondottan rossznak tartják a természeti környezet állapotát, és az emberek testi és lelki egészségét. Az ország kilátásairól már sokkal derűlátóbban nyilatkoznak : a társadalom jövőjét tekintve 64 százalékuk optimista.
Az EU-csatlakozásról a fiatalok 67 százaléka gondolja, hogy a csatlakozás jó, 27 százalékuk, hogy rossz az országnak, mindössze hat százalék, aki nem tudja, nem válaszol.
Saját kilátásaik megítélése kedvezőbb volt, mint az ország jövőjéről kialakított képük : 79 százalékuk vélte úgy, hogy a következő 5 évben javulni fog a saját helyzete. 1995-ben még csak 45 százalékos arányban voltak optimisták, és csaknem ilyen arányban (43 százalék) vallották azt, hogy nem optimisták, de nem is pesszimisták.
A sikerhez vezető úton a fiatalok szerint a legfontosabb a tudás: nyelvismeret, iskolázottság, szakmai ismeret . Az „előrejutás mechanizmusai” szerintük alapvetően tisztességesek. De a fontosnak ítélt érvényesülési kritériumok közé tartoznak az egyén egyes jellemzői (önbizalom, egyéni képességek) és külső tényezők (anyagi háttér, befolyásos rokonok, ismerősök, barátok) is. A tisztességtelen magatartás – bár a lista vége felé szerepel – még mindig 43-44 pontos fontosságot kap a lehetséges 100-ból. A megkérdezetteknek több mint fele bizakodó: 51 százalékuk úgy gondolja, a jövőben lesz munkája.
A családról gondolkodva a fiatalok döntő többsége, 74 százaléka ragaszkodik a hagyományokhoz, azaz házasságpárti. A legtöbben két gyereket szeretnének. Második helyen a három- vagy többgyerekes családmodell végzett, és csak kevesen képzelik életüket egygyerekes családban. A megkérdezettek 68 százaléka úgy érzi, egyaránt helyt tud állni majd a családban és munkahelyén.
Az értékekről adott válaszok tanúsága szerint a megkérdezett fiatalok számára legfontosabb érték az életben az őszinte, igaz emberi kapcsolat és a tisztelet . A százfokú skálán a szerelem az első 95 ponttal, és a hatalom került az utolsó helyre 40 ponttal .
A hit és a vallás az értékek rangsorában csak a közepesen fontos értékek között kapott helyet. Arányuk nőtt az elmúlt tíz év során : 1995-ben minden második fiatal mondta magát vallásosnak, most viszont minden három fiatalból kettő hívő. A vallásosság alternatívabb módjai a jellemzők: csak 12 százalék vallja azt, hogy valamely egyház tanításait követi, 54 százalék a „maga módján” vallásos.