A bankoknak kötelező lesz tájékoztatniuk az adóslistáról
A hitelintézetekről szóló törvény módosítását javasolja a kormány: a banki adóslistával kapcsolatban tájékoztatási kötelezettséget írna elő a bankoknak, a biztosítóknak és a lízingcégeknek - közölte Batiz András. A kormány több, földbirtokviszonyokat rendező program menetrendjét is jóváhagyta, s javasolni fogja a munkaügyi ellenőrzést szabályozó törvény módosítását.
A hitelintézetekről szóló törvény módosítását javasolja a kormány: a banki adóslistával kapcsolatban tájékoztatási kötelezettséget írna elő a bankoknak, a biztosítóknak és a lízingcégeknek - közölte szerdán Batiz András. A kormányszóvivő ismertetése szerint a jelenleg 230 ezer magánszemély nevét, és összesen 340 ezer tartozást tartalmazó banki adóslistával kapcsolatban sok panasz érkezett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez és az adatvédelmi biztoshoz is. A legtöbben azt kifogásolták, hogy senki sem küldött értesítést arról, ha valaki felkerült a listára, illetve a jogorvoslatra sem kaptak lehetőséget, ha valakiről hibás, vagy téves adatot közöltek. A jelenlegi szabályozás szerint a névsorba azokat veszik fel, akik a minimálbérnél nagyobb összeggel tartoznak, 90 napnál hosszabb ideig.
Batiz András elmondta: ha a parlament elfogadja a kormány javaslatát, akkor az ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy 30 nap múlva fel fog kerülni az adóslistára, illetve évente egyszer mindenki ingyenesen kérdezheti le, hogy szerepel-e a listán. Eddig minden lekérdezés pénzbe került, most évente egy ingyenes lesz.
A módosítással a jogorvoslati lehetőség is bekerül a törvénybe. Az érintettek határidő nélkül kifogással élhetnek a bakoknál, és akár bírósághoz is fordulhatnak jogorvoslatért. Illetéket csak akkor kell fizetni, ha a pert elveszti a listára való felkerülést kifogásoló ügyfél. Egy másik könnyítés szerint a korábbiakhoz képest nem az ügyfélnek kell bizonyítania, hogy nem hibázott, hanem a banknak, a biztosítónak, vagy a lízingcégnek kell megindokolnia, miért
jelentett mást.
Hatékonyabban ellenőriznék a feketemunkát
A munkaügyi ellenőrzést szabályozó törvény módosítását javasolja a kormány a
parlamentnek: növelni kívánják a feketemunka ellenőrzésének és szankcionálásának hatékonyságát - mondta a kormányszóvivő, aki kifejtette, hogy jelenleg 50 ezer és hatmillió forint közötti büntetést szabhatnak ki az ellenőrök, a kormány mostani javaslata szerint viszont a legkisebb kiszabható büntetés 30 ezer forint lehet, a legmagasabb pedig akár a 20 millió forintot is elérheti.
Batiz közölte azt is: a mérlegelési lehetőség természetesen megmarad, alkalmazkodik a cég méretéhez, figyelembe veszi az okozott hátrány nagyságát és az érintett munkavállalók számát is. A bírság a jövőben adó módjára behajtandó köztartozásnak minősül majd. Hozzátette: ha a parlament elfogadja a módosítást, akkor a törvény 2006. január 1-én léphet hatályba. A szóvivő elmondta, hogy egy korábbi döntés értelmében az év végére már 270 munkaügyi felügyelő dolgozik majd az országban, akik például ellenőrizhetik azt is, hogy a munkavállaló megkapta-e a szükséges igazolásokat, illetve a munkabérét, miután kilépett a munkahelyéről.
Földet életjáradékért
Több, a földbirtokviszonyokat rendező program menetrendjét hagyta jóvá szerdai ülésén a kormány - hangzott el a szóvivői tájékoztatón. A részletekről Gráf József, az agrártárca vezetője beszélt az újságíróknak. Bejelentette: ez év december 1-jén indul a Földet életjáradékért program negyedik része. A negyedik programban mintegy öt-hatezer idős ember részvételére számítanak, akik az eddigi tapasztalatok szerint havonta mintegy 31-32 ezer forintos járadékot kapnak kiegészítésként nyugdíjukhoz. Emellett az agrárkormányzat ösztönözni kívánja a földforgalom élénkülését is Magyarországon, tekintettel arra, hogy már csak hat évig vásárolhatnak csupán magyar gazdálkodók földet hazánkban. Mivel - mint közölte - azt szeretnék elérni, hogy minél több gazdálkodó nagyobb birtoktesteken gazdálkodhasson az eddigieknél, a földvásárláshoz kedvezményes hitellehetőséget biztosít a kormány. A futamidő 5-20 év, a hitel kamatozása 3,5 százalékos, az igénybe vehető hitel összege 1-50 millió forint, míg a megszerezhető föld nagysága 1-300 hektár lehet. A program finanszírozására 18 milliárd forint áll rendelkezésre.
Az állattenyésztés és a növénytermesztés jelenlegi egészségtelen arányának megváltoztatása érdekében a földdel nem rendelkező állattartó telepeket is szeretnék földhöz juttatni hosszú távú bérlettel - tájékoztatta az újságírókat Gráf József, aki azt is elmondta: a kedvezményes földvásárlás lehetőségéről szóló rendeletet várhatóan a jövő hét második felében írja alá. Az agrárminiszter megerősítette, hogy Brüsszelben az unió illetékesei jóváhagyták 500 ezer hektoliter magyar bor krízislepárlási igényét, ami segít a borászoknak a még pincében lévő készletek apasztásában.
Gráf József újságírói kérdésre beszélt arról is, hogy az unió a szárazföldi gabonaszállításhoz támogatást nyújt, ha harmadik országba irányul, de volt már rá példa, hogy az unión belüli árumozgatáshoz is adott ilyen szállítási többlettámogatást. Ez azzal kapcsolatban merült fel, hogy Magyarország kapna-e ilyen támogatást, ha létrejönne egy kínai gabonaüzlet. Szintén újságírói kérdésre válaszolva az agrártárca vezetője közölte: a falugazdászok száma nem fog változni akkor sem, ha szervezeti változások következnének be.