1995. április: Az adóhatóság, a vám- és pénzügyőrség, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok részvételével operatív koordinációs bizottság alakul a feketegazdaság elleni fellépés összehangolására. A kormány 3,5 milliárd forintnyi többlettámogatást ad a feladatra, és 250 fővel növeli a rendőrség gazdaságvédelmi szerveinél dolgozók létszámát.

1996. január: Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása alapján a pénzügyminiszternek meg kell állapítania az egyes szakmák "átlagos jövedelmét". Ha egy vállalkozó ennél lényegesen kevesebbet vall be, akkor magának kell bizonyítania, hogy valóban nem tett szert több jövedelemre. A törvény következő években történt módosításai újabb és újabb pontokon bővítik az adóhivatal hatáskörét.

1996. november: Törvény a munkaügyi ellenőrzésről: a munkaügyi bejelentési és nyilvántartási kötelezettség elmulasztása, valamint a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, a szabadságra vagy a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok megszegése esetén az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség munkaügyi bírságot szabhat ki.

1997. szeptember: Törvény az alkalmi munkavállalásról: az alkalmi munkavállalói könyv bevezetésével egyszerűbbé válik a nyilvántartás és a közteherfizetés.

1998. december: Gógl Árpád egészségügyi miniszter szakértői munkacsoportot hív életre a hálapénz elméleti hátterének feltárására. Utóda, Mikola István kártékonynak minősíti a testület munkáját, mondván, a paraszolvenciával kapcsolatos bármiféle megállapítás csak az orvosokkal szembeni hangulatkeltésre alkalmas.

2001. január: Kormánydöntés alapján - az addigi 25 500-ról - 40 ezer forintra emelkedik a havi minimálbér, így a korábbinál több közteher hárul azokra a munkáltatókra is, akik papír szerint a kötelező bérminimummal fizették ki alkalmazottaikat, s az e feletti összeget zsebbe adták.

2003. január: Törvény az egyszerűsített vállalkozási adóról: a több adónem megfizetése alól mentesítő, könnyen kiszámítható és kedvező kulcsú evától egyebek között szürkejövedelmek kifehéredését, a fiktív számlák alkalmazásának visszaszorulását remélik.

2003. július: A munka törvénykönyvének módosításával a munkaügyi ellenőrök jogot kapnak az "adóoptimalizáló" vállalkozási szerződések munkaviszonnyá minősítésére, de az Országgyűlés, újabb és újabb törvénymódosításokkal, négy ízben is - utoljára 2006 júniusáig - haladékot ad a színlelt szerződések megszüntetésére.

2004. május: Létrejön az egységes magyar munkaügyi adatbázis, amelybe a munkáltatóknak már a munkavégzés megkezdése előtt be kell jelenteniük az új munkaviszonyt, és egy napon belül jelezniük kell, ha megválnak valamelyik dolgozójuktól. Ezzel értelmüket vesztik az olyan munkaadói trükkök, amilyen a munkaügyi ellenőrök felbukkanásakor sebtében aláíratott biankó munkaszerződés.

2005. augusztus: Az alkalmi munkavállalói könyv népszerűbbé tétele érdekében a korábbi 120 helyett évi kétszáz nap számolható el ilyen munkaviszonyban, s a kék könyvbe beragasztott közteherjegyek árának 75 százalékát a foglalkoztatók levonhatják saját személyi jövedelemadójukból.

2005. szeptember: Kormányrendelet értelmében az építtetőknek ezentúl minden, 10 millió forintnál drágább építkezés megkezdését be kell jelenteniük az adóhivatalnak, amely az így szerzett információkat a kivitelezők adóbevallásának ellenőrzésére is felhasználhatja.

2005. október: A foglalkoztatónak 15 százalékos nyugdíj-biztosítási járulékot kell fizetnie a felszolgálási díj után, ami így öregségi ellátásra jogosít.

2006: A művészeti és médiaszakmákban dolgozókra szabott egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás tervezett bevezetésének célja az e körben - alacsony költséghányaduk miatt az evát választva gyakorlatilag adómentesen - működő vállalkozók és vállalkozások evázó kedvének csökkentése.