Kell-e félnünk a madárinfluenzától?
A madárinfluenza miatt pánikra nincs ok, de a járvány terjedése ellen hatékony intézkedésekre van szükség. A megelőzést szolgálja az a vasárnapi intézkedés, amely importtilalmat rendelt el a Romániából származó húsra, élőállatra és tollra, miután az elmúlt héten a Duna-deltát felölelő Tulcea megyében és néhány környező vidéken gyanús vadmadártetemeket fedeztek fel és háztáji gazdaságokban baromfipusztulás volt.
| Állategészségügyi ügy |
| Jelen pillanatban állategészségügyi problémáról és nem humánbetegségről van szó - hangsúlyozta egybehangzóan mind az egészségügyi, mind pedig az agrárminiszter újságíróknak azt követően, hogy hétfőn, a Romániában talált madárinfluenza-gyanús esetek kapcsán megbeszélést folytattak a miniszterelnöknél a madárinfluenza elleni védekezésről. Rácz Jenő egészségügyi miniszter hangsúlyozta, a lakosság preventív madárinfluenza elleni oltására nincs szükség. Gráf József földművelésügyi miniszter elmondta, a vadmadarak által történő vírusbehordozás kockázata egyelőre alacsony, de az Európai Unió tagállamai, így Magyarország is figyelemmel kíséri mind háziszárnyas-, mind a vadmadár-állományt. Folyamatos a kapcsolattartás a magyar és a román hatóságok között. Egy kérdésre a földművelésügyi miniszter elmondta, eddig hat szállítmányt tartottak vissza a magyar-román határon, amelyeknek egyébként nem Magyarország lett volna a célországa. |
A madárinfluenzával 1997 végén foglalkozott először a világsajtó, amikor Hongkongban 1,5 millió csirkét öltek le, miután négy ember ebben a betegségben halt meg. Szakemberek szerint a vírus feltehetően Kínából jutott be Hongkongba. Több év szünet után 2003 elején ismét téma lett a madárinfluenza, miután Hongkongban észleltek gyanús megbetegedéseket.
Tény, hogy a madárinfluenza 2003 óta kevesebb mint száz ember halálát okozta Délkelet-Ázsiában, azaz tömeges járványról nem lehet beszélni. Vadon élő madarakkal Magyarországra csak közvetett úton, sokszoros áttétellel kerülhetne kórokozó, ha a fertőzött területek és Kelet-Európa madarai vonulás közben, vagy telelőterületeiken találkoznának egymással. Azonban kelet-nyugati vonulás, valamint az egymástól távoli állományok keveredése nem figyelhető meg. A városi madarak, galambok, házi verebek, varjak nem terjesztenek madárinfluenzát, mivel ezek nem vonuló fajok. Nincs példa arra, hogy a vírus fertőzött vadon élő madárról átadódott volna emberre. A legtöbb humán megbetegedés fertőzött baromfival való közvetlen kapcsolatra vezethető vissza a szakemberek szerint.
Magyarországon augusztus végén jelentette be az országos tiszti főorvos, hogy elkészült a madárinfluenza elleni oltóanyag. Bujdosó László elmondta: az állatkísérletek jól sikerültek, a vizsgálatok igazolták az oltóanyag immunológiai hatékonyságát.
A megelőzésnél fontos a különböző madárfajok elkülönítése, akárcsak az, hogy az állatok ne legyenek nagy számban összezárva kis területen. Külön figyelik a Magyarországon átvonuló madarak pihenőhelyeit, ahol mintákat vesznek. Összesen 11 ezer baromfit és madarat vizsgálnak meg minta gyanánt, ebből kétezer vadmadarat.
Amennyiben a madárinfluenza "találkozik" az emberi influenzavírussal és létrejön egy mutáció - ami már emberről emberre is terjedhet -, akkor lesz szükség a most kifejlesztett oltóanyag-technika széles körű alkalmazására - hangoztatta Bujdosó László tiszti főorvos. Egy esetleges világjárvány esetén sem kellene a teljes magyar lakosságot beoltani, a vírus továbbterjedése megakadályozható mintegy 3,5 millió ember beoltásával. Magyarországon hetente 500 ezer adag védőoltást képesek előállítani.
A H5N1 madárinfluenza-vírus egyike az A-típusú baromfivész-vírus 15 ismert alfajának. A baromfivész A-típusú kórokozóját több mint egy évszázaddal korábban Olaszországban azonosították. A H5N1 a Hongkongban 1997-ben kitört madárinfluenza-járvány kórokozója. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a feltételezhetően fertőzött baromfiállomány gyors levágása akadályozta meg akkor a világméretű járványt.
A H5N1 vírus jelenti a legnagyobb veszélyt az emberiség számára, mivel könnyen kialakulnak mutációi, és abban az esetben, ha más vírusok génjeivel keveredik, emberről emberre terjedő kórokozó is kialakulhat. Szakértők becslése szerint ez utóbbi esetben a vírus következtében világszerte több mint 25 millióan betegedhetnek meg súlyosan és 7 millióan meg is halhatnak. Más számítások szerint az érintett térségek lakosságának 50 százaléka megfertőződhet és várhatóan öt százalékuk hal meg.
