Bush elnök az utóbbi három év során most találkozik harmadjára magyar kormányfővel. Hasonló nagyságrendű országok vezetőivel ez ritkán esik meg ilyen sűrűséggel.

A miniszterelnököt elkíséri útjára Kóka János gazdasági, Somogyi Ferenc külügy-, illetve Juhász Ferenc honvédelmi miniszter. A korábbi kormányfői látogatásoktól eltérően ezúttal a koalíciós partner SZDSZ elnöke, Kuncze Gábor is a küldöttség tagja lesz.

A látogatás kiemelt célja, hogy ösztönözze az amerikai befektetéseket, az együttműködést a kutatás-fejlesztésben, a biotechnológia, az informatika területén, valamint az egészségügyben, így a magyar rák-, és szívbetegség-megelőzési programokban. A magyarországi közvetlen beruházások jelentős része Amerikából érkezik.

A csaknem egyórásra tervezett fehér házi találkozón áttekintik a nemzetközi politika kérdéseit, így az európai integráció várható alakulását. Magyarország stratégiai értelemben ugyan kevésbé fontos, mint a balkáni háború idején volt, az amerikai erők globális átrendezésével az új támaszpontok Románia és Bulgária területén létesülnek, a NATO tevékenységének a súlypontja az euroatlanti térségen túli területekre tevődik át, a terrorizmus elleni háborúban azonban Amerika valamennyi szövetségesére számít. Magyarország kedvező megítélésében fontosak a gesztusok is, s igen kedvezően fogadták a Katrina hurrikán után felajánlott magyar segélyt és a magánszféra szolidaritását, nevezetesen a baptisták segélyakcióját.

Washington a kezdetektől támogatta a budapesti Demokratikus Átmenet Nemzetközi Központjának (ICDT) a létrehozását, amely a kelet-európai tapasztalatokkal segíti a demokratizálás útjára lépő országokat.

A Fehér Háznak a találkozót bejelentő júliusi közleménye Magyarországot az Egyesült Államok szoros NATO-szövetségesének nevezi, amely fontos segítséget nyújtott a demokrácia és biztonság támogatásához Irakban, Afganisztánban és a Balkánon. A közlemény szerint az elnök és a kormányfő megvitatja a két ország közös elkötelezettségét, hogy együttműködnek a szabadság előmozdítása érdekében Európában, Eurázsiában és a világon.

Washingtonban kedvezően értékelik, hogy Magyarország az irakiak taszári kiképzésével, majd a készségesek koalíciójának a tagjaként 300 fős szállítóalakulattal segítette az iraki küldetést, a zászlóalj mandátumának lejárta után pedig rögtön felajánlotta segítségét a NATO iraki kiképző missziójának a megteremtéséhez.

Magyarország - 2006 szeptemberéig érvényes felajánlása szerint - 120 fős őrszázaddal kész hozzájárulni a NATO iraki kiképzőközpontjának őrzés-védelméhez és az egység januártól el tudja kezdeni a megbízatást. Magyarország kiveszi a részét a feladatokból Afganisztánban is, ahol jelenleg 150 fős könnyű gyalogszázad állomásozik, valamint törzstisztek NATO-beosztásokban. Felmerült annak a lehetősége, hogy Magyarország úgynevezett tartományi újjáépítési csoportot működtetne, miközben nem lépné túl az
Afganisztánban állomásoztatható magyar erők számának felső határát.

Legutóbb 2002-ben, majd 2004-ben járt magyar kormányfő a Fehér Házban Medgyessy Péter személyében. Az első vizit legfontosabb célja még a magyar NATO-kötelezettség teljesítésével és a terrorizmus elleni harc támogatásával kapcsolatban támadt washingtoni kételyek eloszlatása és annak megerősítése volt, hogy Magyarország megbízható és kiszámítható szövetségese az Egyesült Államoknak. A 2004. júniusi második látogatás fő célját már a gazdasági együttműködés előmozdításában hirdették meg.

A két ország viszonyában egyetlen nyitott kérdés van, a magyar állampolgárok amerikai vízummenteségének régóta napirenden szereplő ügye. Gyurcsány Ferenc az eddigieknél konkrétabb és a magyarországi sajátosságokat figyelembe vevő, a feltételek teljesítését megkönnyítő egyéni menetrendet fog kérni a vízummentesség elérésére. Magyarország azt szeretné, ha ebben minden országot érdemei szerint ítélne meg Washington.

Tavaly mintegy négyszáz ezer amerikai járt Magyarországon és százezer magyar az Egyesült Államokban.    Gyurcsány Ferenc látogatása során New Yorkban találkozik Kofi Annan ENSZ-főtitkárral, előadást tart a Council on Foreign Relations külpolitikai kutatóintézetben, Washingtonban megbeszélést folytat Condoleezza Rice külügyminiszterrel, találkozik Tom Lantossal, a képviselőház külügyi bizottságának rangidős demokrata párti tagjával, Bill Frist szenátorral, a felsőház republikánus párti csoportjának vezetőjével, Dennis Hastert republikánus párti képviselőházi elnökkel. A kormányfő mindkét városban találkozik üzletemberekkel, valamint helyi magyarokkal.