A rendőrség arra törekszik, hogy a nemzeti, etnikai kisebbségek, társadalmi számarányukhoz mérten vegyenek részt a rendvédelmi szervek munkájában - mondta Csányi Klára, a Heves megyei roma önkormányzatok és civil szervezetek részvételével megtartott tanácskozáson.

A rendszerváltás óta elsősorban ösztöndíjakkal igyekeznek eléri, hogy minél több roma fiatal válassza hivatásául a rendőri, a tűzoltói, vagy a katasztrófavédelmi pályát. Mindez azonban nem hozta meg a remélt eredményt, s ezért döntöttek úgy, hogy a toborzásba bevonják a roma szervezeteket - mondta a főosztályvezető.

Hargitai Miklós, a BM Oktatási Főigazgatóságának képviselője azt hangsúlyozta, hogy ma már olyan a képzés, amely lehetővé teszi a hátrányos helyzetű fiatalok számára is a felzárkózást. Szerinte 2000-ben indították útjára a kétéves, a nyolc általános iskola elvégzése után választható rendészeti pálya-előkészítő képzést.

A kurzus összefoglalja a rendészeti munkához szükséges alapvető ismereteket, sikeres felvételi esetén a tanulmányok a rendészeti szakközépiskolában folytathatóak. A tanulók a két év alatt minden olyan ismeretet megkapnak, ami a szakközépiskola felvételi vizsgáján szerepel - tette hozzá Hargitai Miklós.

Sas Ferenc, az oktatási főigazgatóság munkatársa azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt másfél évtizedben gyökeresen átalakult a rendőrség és a rendőri állomány. Ma az átlagéletkor nem éri el a 27 évet és a rendőrök 30-40 százaléka nő. Ugyanakkor az etnikai, nemzeti kisebbségekhez tartozóak aránya elmarad a kívánatostól.

Csányi Klára nem tudta megmondani, hogy a rendvédelmi szerveknél szolgálók hány százaléka roma, mint mondta, ilyen nyilvántartás nem létezik.