A '90-es években még a "kritikus terhelést meghaladó értékeket" mértek nálunk is a légkör kadmium- és ólom-szennyezettségére vonatkozóan, de 2000-től megváltozott a helyzet, azaz javul a környezetvédelmünk - mondta Bozó László. Bozó szerint főleg a Balkánon és a kelet-európai országokban - elsősorban Ukrajnában, Belorussziában - mérnek "kritikus ólom- és kadmium-terheléseket az ökoszisztémában".

Ez abból adódik, hogy a balkáni és a kelet-európai országok többségében még jelentős az ipari üzemek ólomkibocsátása, azaz nem megfelelő szintű a környezet védelme. Bozó László rámutatott arra is, hogy a főváros légterében viszont - különösen a belvárosi területek fölött - a nitrogén-dioxid koncentráció haladja meg gyakran a határértéket. Hozzátette: ez főleg a téli hónapokra jellemző és döntően a rendkívüli járműforgalommal van összefüggésben. 

Előadásában kitért arra is, hogy a járművek és az ipari szennyeződések következtében, továbbá a fosszilis tüzelőanyagok - szén, olaj - nagymérvű felhasználása miatt, egyre több szén-dioxid kerül a légkörbe, ami viszont fokozza az úgynevezett üvegház hatást, azaz erősödik a légköri felmelegedés. A globális felmelegedés a légköri szén-dioxid mennyiségével függ össze. Magyarországon 1981 óta mérik rendszeresen a légköri szén-dioxid-terhelést - 2002-től már repülőgéppel is -, 3 ezer méter magasságig.