Négy év telt el a legutóbbi népszámlálás óta, így félidőben szükséges az adatok frissítése. A 2100 számlálóbiztos 83600 lakásban érdeklődik majd körülbelül 210 ezer személyt vonnak be a kis népszámlálásba. Ez a lakásállomány és a lakosság körülbelül 2 százaléka - tette hozzá az elnökhelyettes.

A kis népszámláláshoz kapcsolódik két kiegészítő felmérés a lakosság jövedelmi viszonyairól, illetve az információs eszközök használatáról. Május-júniusban egy további kiegészítő felmérés is lesz, ez az életkörülmények változásával foglalkozik majd.

A jövedelmi viszonyok felmérésébe 20 ezer, az információs eszközök használata felmérésbe 10 ezer lakást vonnak be, az életkörülmények változásával foglalkozó felmérésbe 14 ezer lakást.

A kis népszámlálásban való részvétel az erre vonatkozó törvény szerint kötelező, a kiegészítő felmérések során adott válaszok viszont önkéntesek. Az elnökhelyettes hangsúlyozta: ezek a válaszok is igen fontos adatokat szolgáltatnak az ország, valamint az Európai Unió egésze számára. A kis népszámlálás átfogó képet nyújt majd a lakosság életkörülményeinek, demográfiai, foglalkozási jellemzőinek, életviszonyának, lakáskörülményeinek aktuális helyzetéről.

A jövedelmi viszonyokkal foglalkozó felmérés például megmutatja majd, hogy egy-egy jövedelemből hány személyről kell gondoskodni. Kiderül, hogy az egyes társadalmi csoportoknak, nagyvárosok, kistelepülések lakóinak, különféle családtípusoknak milyenek a jövedelmi viszonyai.

Az információs eszközök használatával foglalkozó felmérés, kapcsolódva az Eurostat modellhez, arra keres választ, hogy milyen arányban használ a lakosság számítógépes, információs eszközöket, milyenek az internet-használati szokásai, az e-kereskedelemben való részvétel, a számítógép, az internet használatához szükséges ismeretek, illetve mennyit költenek a háztartások információs és kommunikációs technológiai célokra.

Az életkörülmények változásával foglalkozó felmérés ugyancsak az európai Unió felméréseihez kapcsolódik abban valamennyi tagállam részt vesz. Így összehasonlíthatók az egyes tagállamok lakosainak életkörülményei. Ezt az idén induló felmérést évente megismétlik, így a munkaerő-felmérés, valamint a háztartási költségvetési felvételen kívül egy újabb reprezentatív lakossági felmérés kezdődik.

Az elnökhelyettes szólt arról, hogy a kis népszámlálás, valamint a jövedelmi viszonyokra vonatkozó felmérés 560 millió forintos költségét a központi költségvetés biztosítja. Az információs eszközök használatára vonatkozó felmérés 32 millió forintos költségéből 18 millió forintot vállalt magára az Európai Unió, 10 millió forintot az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, illetve a fennmaradó részt a KSH. A változó életkörülményekre vonatkozó felmérés 60 millió forintos költségét az Európai Unió finanszírozza.