Ha nem sikerül megállapodnia az LMP-ben maradt parlamenti képviselőknek és a párttal szakító platformistáknak, akkor megszűnhet a Lehet Más a Politika országgyűlési frakciója. A parlament működésének legfőbb szabályait tartalmazó házszabály ugyanis szigorú limitet határoz meg erre az esetre.
Mind Schiffer András, mind a pártból vasárnap kilépő, eredetileg párton belül alakult Párbeszéd Platfrom tagjai arról beszéltek az LMP kétnapos kongresszusa után – mely elvetette a platform indítványát a Bajnai Gordon-féle Együtt 2014-gyel való együttműködésre –, hogy a szakítás ellenére is egyben tartanák a parlamenti képviselőcsoportot.
Megnéztük, mit mond az ilyen esetekre a házszabály.
Esélyük sincs
A házszabály értelmében legalább 12 képviselő kell a frakcióalakításhoz. Ez alól ugyan létezik kivétel, de ez csak arra a pártra vonatkozik, amely saját jogon jutott ugyan a parlamentbe, de 12-nél kevesebb képviselője van. Ugyanis matematikailag az új választási rendszerben 2014-ben elképzelhető lesz, hogy egy párt átlépi az 5 százalékos küszöböt, de nem tud 12 képviselőt az országgyűlésbe juttatni. Jelenleg nincs ilyen frakció, ezért a 12 fős limit van érvényben: ha ez alá csökkenne a jelenleg 15 fős LMP-frakció létszáma, akkor a házszabály szerint megszűnne a képviselőcsoport.
A szakadár LMP-seknek esélyük sincs saját frakció alapítására – egyrészt nem saját pártjuk listáján jutottak a parlamentbe, másrészt nincsenek 12-en – ezért érdekük a közös képviselőcsoport fenntartása. Egy képviselőcsoport kétféleképpen szűnhet meg: ha tagjainak száma 12 fő alá csökken, vagy ha határozatban kimondja a saját megszűnését. Egy képviselő szintén kétféleképpen kerülhet ki a frakcióból: kiléphet, vagy kizárhatják. Az LMP esetében azonban egyik opció sem merült fel.
A pártvezetés és a szakadárok rendezhetik a dolgaikat egy belső megállapodással, és kifelé úgy tűnhet, nem történt semmi, a frakció működik tovább. A házszabály ugyanis nem ragaszkodik ahhoz, hogy a frakcióban mindenki párttag legyen: elég, ha valaki az adott párt jelöltjenként indult az előző választáson (a platformisták ilyenek), sőt, még akkor is csatlakozhat, ha eredetileg más párt jelöltje volt, de ebben az esetben előbb el kell töltenie fél évet független képviselőként (ez a platformisták-LMP relációban nem érvényes).
Ha nincs megállapodás
Ha nem tudnak megállapodni, a szakadárok vagy kilépnek, vagy pedig kizárják őket, esetleg a frakció kimondja önmaga megszüntetését. Mindhárom eset azt jelentené, hogy az LMP 15 képviselője függetlenné válik, elveszítve a felszólalási lehetőségek nagyobb részét, bizottsági tagságait, illetve a frakcióknak járó költségvetési támogatást. Ez az összeg tavaly összesen 105 millió forint volt: ebből finanszírozták a frakcióiroda fenntartását, fizették meg a törvényalkotási munkát segítő szakértőket.
Fél év múlva ugyan elvileg csatlakozhatnak egy másik frakcióhoz, de a politikai realitásokat figyelembe véve (a Fideszt és a Jobbikot kizárva) ez legfeljebb az MSZP lehet. Kérdés ugyanakkor, hogy vállalnák-e a döntés politikai következményeit.
Ha elfajul a vita, még az is megeshet, hogy a döntés Kövér László házelnök, illetve a fideszes többség kezébe kerül, ami sok jót nem ígérne az LMP-seknek. A kormánypártok ugyanis nyilván belekapaszkodnának a házszabálynak abba a mondatába, amely szerint frakcióalapításra csak "ugyanazon párthoz vagy annak jogutódjához tartozó képviselők jogosultak". Márpedig az LMP-ből kilépő képviselők bejelentették, hogy saját pártot hoznak létre.
A mindkét fél által hangsúlyozott békés elválás jegyében a szakadárok megkísérelhetik ugyan úgy beállítani a helyzetet, hogy az LMP-ből nem kiválnak, hanem a párt kettéválik, de kicsi az esélye, hogy a többség ebbe belemenne. Schiffer már vasárnap délután kijelentette, hogy "nincs pártszakadás", vagyis az ő értelmezésében csak néhány elégedetlen tag lépett ki, de a párt nem hasadt ketté.