Csak egy dolog biztos az LMP szombati kongresszusa előtt: a mély ellentétektől szabdalt párt minden képviselője borúsan látja a jövőt, az általunk megkérdezettek többsége biztos benne, hogy szakadni fognak a zöldek, velük együtt a frakció is, ami könnyen az ökopolitika végét jelentheti Magyarországon.
"Szerintem 8-7 arányban bomlik a frakció, egy szétvert frakciójú párt pedig nyilván esélytelen 2014-ben a bejutásra. Ez lesz az igazi pofon, amiből szerintem nem fogunk tudni felállni” – ezt, az LMP számára apokaliptikus jóslatot adta a párt egyik képviselője a zöldek hétvégi kongresszusáról. Az LMP ismét nemet mond a választási kooperációra, és a parlamenti szezon február eleji kezdetére szétesik, megszűnik a frakció is – az általunk megkérdezett képviselők nyilatkozatai, várakozásai alapján nagyjából ez a forgatókönyv rajzolódik ki az ökopárt további sorsát illetően. A párton belüli eltérő álláspontokat képviselő tagok közötti ellentétek ugyanis annyira elmélyültek, hogy a legtöbben nem látnak esélyt a közös munka folytatására.
Mint ismert, a Bajnai-féle Együtt 2014 mozgalom tavaly októberi zászlóbontása után az LMP-ben többen – így Szabó Tímea, Karácsony Gergely illetve Jávor Benedek akkori frakcióvezető – felvetették, hogy a zöldek kezdjenek tárgyalásokat, ugyanakkor az elsősorban Schiffer András nevével fémjelzett (a pártzsargonban csak „Nem, nem, soha!”-ként emlegetett) szárny álláspontja többséget kapott a novemberi kongresszuson, ami után Jávor Benedek lemondott a frakcióvezető posztjáról. A pártban azóta egyre élesebb belső viták dúlnak az ügyben, főleg miután Karácsony Gergely elmondta, hogy a januári kongresszusra ismét szeretnék napirendre venni a kérdést. Időközben a „tárgyalni akarók” belső platformot is alapítottak, amely egy nyolcpontos határozati javaslattal készül a szombati rendezvényre.
Ez néhány szervezeti kérdés mellett (például, hogy a tervezett társelnöki rendszert egy férfi, egy nő alapon valósítsák meg) kimondaná, hogy az LMP haladéktalanul tárgyalásokat kezdeményez az Együtt 2014-gyel egy alkotmányos és közpolitikai minimumról, és ennek talaján egy választási együttműködésről; valamint, hogy – amennyiben a kétharmados ellenzéki győzelemhez erre szükség van – később más pártokkal, szervezetekkel is tárgyalhat. A politikai stratégiai rész kimondja, hogy az önálló politikai pólus megteremtése, és az Orbán-rendszer megdöntése nem szembeállítható feladatok, és csak együtt kivitelezhetőek.
"Nem, nem soha!"
A „Nem, nem, soha!” szárny képviselői viszont úgy látják, hogy az LMP karakterének egyik legfontosabb részét, a rendszerváltás után létrejött elittel szembeni kérlelhetetlen kritikáját adná fel, ha volt kormánytagokkal ülne le egyeztetni. Schiffer András először a hvg.hu-nak adott interjújában mondta ki, még tavaly októberben, hogy elképzelhetetlennek tart egy olyan választási együttműködést, amit volt miniszterek, netán kormányfők irányítanak, és ezzel egyértelműen utalt Bajnai Gordonra. A Népszabadságnak adott interjújában pedig arról beszélt csütörtökön, hogy „nem akarnak részt venni az egyre többekben hányingert keltő szekértábor politikában”, az „ország az elitek paktuma miatt az erőforrásai jelentés részét elveszítette”, miközben „a két elit (a jobb, és a baloldal – a szerk.) egymást tartja hatalomban”. A Schiffer András vezette szárnynak vannak praktikus érvei is: szerintük, ha az LMP esetleg beáll az Együtt 2014 mellé/mögé, elveszíti önálló karakterét, például a közvélemény-kutatók sem mérnék külön többet a pártot, ami végső soron a szavazók elveszítését jelentené. A tárgyalni akarók viszont éppen azt mondják, hogy mivel a felmérések szerint az LMP szavazóinak nagy része is támogatná az együttműködést, éppen ennek elutasítása jelentene szavazatvesztést, végső soron a parlamentből való kiesést.
Megegyezésre információink szerint nagyon kevés az esély, Jávor Benedek például már bejelentette, hogy kilép, ha a platform javaslatai nem mennek át. Ugyanakkor van egy kompromisszumos javaslat is, miszerint a döntést halasszák novemberre, és akkor mérlegeljék az addig kialakult politikai helyzetet. Egy „tárgyaláspárti” képviselő szerint ugyanakkor addigra már túl késő lesz. Schiffer András, és az őt támogatók emiatt információink szerint azt próbálják elérni, hogy lehetőleg minél kevesebben távozzanak, mert ha háromnál többen hagyják el a jelenleg 15 tagú képviselőcsoportot, az megszűnik, így teljesen ellehetetlenülhet a parlamenti munka. Emiatt információink szerint olyan javaslat is van, hogy a „Karácsony-szárny” ugyan bejelenti távozását, és elkezd tárgyalni az Együtt 2014-gyel, de a frakcióból mégsem lép ki.
Az e heti HVG-nek Karácsony Gergely azt nyilatkozta, „az önálló politikai arcél megtartása az önálló listás induláson múlik, ebben nincs is vita a pártban. A kérdés az, hogy érdemes-e minden egyéni választókerületben jelöltet állítani, tudva azt, hogy ha minden ellenzéki párt hasonlóképpen tesz, akkor az LMP-nek nincs esélye mandátumokat szerezni, a fideszes jelöltek relatív győztesként elhozzák a körzeteket, és Orbán Viktor a nyakunkon marad”. Dorosz Dávid is azok közé tartozott, aki nyilvánosan fejtette ki a véleményét a kongresszus előtt. Ő azt írta, „a bezárkózással a párt többsége azt üzente, hogy 2014 nem is olyan fontos, ej, ráérünk még erősödni 2018-ig, az akkori választásokon helyzetbe kerülni. Azonban ezzel az üzenettel egyszerűen nem lehet odamenni az narancsuralom által megnyomorított tömegekhez. Mert nincs 2018, csak 2014 van”.
Szabó Tímea szerint sincs több esély 2014 után. „A Fidesz-kormány földig rombolta a demokratikus intézményrendszert és szociális katasztrófát idézett elő. Nem lehet még négy évet adni ennek bebetonozására, mert ebbe az ország fele beleroppanna. Miután Orbánék egy végtelenül igazságtalan és manipulatív választási rendszert kreáltak, olyan stratégiát kell választani, ami ehhez alkalmazkodik és amivel ilyen adottságok között le lehet győzni őket. Az egyetlen ilyen stratégia az összefogás. Aki ezt nem hajlandó belátni, annak el kell gondolkodnia, hogy valóban akar-e a kormányváltást” – mondta Szabó Tímea, aki szerint most egy rövid, és egy hosszabb távú cél áll az LMP előtt, ezeket kell szem előtt tartani: a rövid mindenképpen a kormányváltás, mert jelen körülmények között esély sincs arra, hogy az LMP által képviselt ökopolitikai elképzelés megvalósuljon. Egy kormányváltás után teremtődne meg annak valódi lehetősége, hogy önálló pártként programjukból minél többet érvényesíteni tudjanak. Arra a kérdésre, hogy nem hat-e zsarolásnak a platform által benyújtott javaslatcsomag, Szabó Tímea azt mondta: csak egy komoly politikai stratégiaváltás és egy átfogó szervezeti reform esetén képes az LMP egyben maradni és hatékonyan működni az eredetileg kitűzött célok eléréséért. A képviselő nem akart tippelni arra vonatkozóan, hogy hányan távozhatnak abban az esetben, ha nem megy át a javaslatcsomag, de annyit azért megjegyzett, hogy „mi nyolcan és a most már több mint száz tagú platform együtt mozog”.
Szeressük egymást
A frakció egyben maradását már csak azért is nehéz elképzelni, mert a személyi ellentétek mára olyan élesek lettek, hogy időnként üvöltözésbe torkolló viták jellemzik a frakcióüléseket. Igaz, erre egy tapasztalt – nem LMP-s – politikus azt mondta, hogy „teljesen természetes időnként egy politikai párt életében”. „Egyszerűen rossz látni, hogy azok az alapító tagok, akik nálam sokkal régebben ismerik egymást, most emberileg képtelenek felülemelkedni az ellentéteiken” – mondta ezzel kapcsolatban egy (értelemszerűen) nem alapító tag. Rauschenberger Péter, az „alapító atyák” egyike valószínűleg ezért is írt levelet a párt tagjainak, amelyben – mint a hvg.hu-nak elmondta – egy olyan megoldást javasol, aminek keretében "a két tábor békében elválhat egymástól".
„Az egyik fél álláspontja az, hogy az Orbán-kormánynak mennie kell, de az LMP küldetése, politikai programja alapján meg kell válogatnia, kivel kezd el tárgyalni választási együttműködésről. Ez számomra egy morálisan teljesen vállalható, legitim álláspont, még ha nem is értek vele egyet. A másik fél azt mondja, nem történhet meg, hogy még egyszer négy év kormányzásra kapjon felhatalmazást Orbán Viktor rendszere, amely az ország egyharmada számára semmit nem kínál a teljes nyomoron kívül. Ez az álláspont is vállalható morálisan, és legitim módon” – mondta Rauschenberger Péter a hvg.hu-nak, ám levele tartalmáról részletesen nem akart beszélni lapunknak.
A helyzet gyökeresen eltérő értelmezését érzékelteti az is, hogy arra a kérdésünkre, hogy nem tartanak-e attól, hogy a novemberi határozatot annuláló javaslatot már csak azért sem támogatja majd sok küldött, mert ezzel azt is kimondaná: akkor rosszul döntött, egy tárgyalás párti képviselő úgy reagált: „Ez miért lenne kudarc? Éppen az ellenkezőjét jelentené: megmutatná, hogy a párt rugalmasan tud reagálni a változásokra”. Osztolykán Ágnes ehhez képest úgy látja, hogy november óta semmi nem változott. „Nem gondolom, hogy az LMP-nek másképp kellene elképzelnie az Orbán-kormány leváltását, mint ahogy eddig is gondoltuk, és ami eddig is a párt egyik legfontosabb üzenete volt: a kormányváltást egy elitváltásnak is kísérnie kell” – mondta a képviselő a hvg.hu-nak. Osztolykán Ágnes szerint ha csatlakoznak az Együtt 2014-hez, akkor ezt hiteltelenítjük el.
Arra a felvetésre, hogy a tagok többsége támogatja a tárgyalásokat, Osztolykán Ágnes úgy fogalmazott, hogy a csatlakozással viszont eleve lemondanának azokról a szavazókról, akik kiábrándultak az Orbán-kormányból, de semmiképpen sem szavaznának Bajnai Gordonékra. A képviselő egyébként azt mondta, „sajnos sok vitával, konfliktussal teli kongresszusra számítok, és az a baj, hogy bekövetkezhet egy olyan helyzet, aminek az egész párt áldozata lehet, úgy érzem, hogy mi tizenöten (vagyis a frakciótagok) nem tehetik meg ezt”.