Kormány MTI 2010. november. 23. 16:27

Rétvári: az ellenzék hátráltatja a társadalmi együttműködést

Érthetetlennek tartja a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára, hogy miközben az ellenzéki pártok folyamatosan a társadalmi egyeztetések hiányát kérik számon a kormánytól, pont azt a törvényt nem szavazták meg, ami szélesebb kereteket ad a társadalmi egyeztetésnek. A jogszabályt hétfőn este fogadta el a parlament, az új szabályozást a kormánypárti szavazatokkal hagyták jóvá.

Rétvári Bence kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte, hogy a törvény előkészítése során minden ellenzéki párttól fogadtak be javaslatokat. Éppen ezért értetetlen számára, hogy miközben az ellenzéki pártok folyamatosan a társadalmi egyeztetések hiányát kérik számon a kormánytól, most pont azt a törvényt, ami a társadalmi egyeztetésnek adja meg az eddigiekhez képest szélesebb kereteit: nem szavazták meg - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.

Az államtitkár szerint ezzel az ellenzék nemet mondott a kormány és a civilek közötti párbeszédre, újból bebizonyosodott, hogy szavuknak nem lehet hitelt adni. Kiemelte: a törvényre adott "ellenzéki nem" azonban nem hátráltatja a kormányt abban, hogy a nemzeti együttműködés jegyében társadalmi egyeztetést folytasson a jogszabályok tervezeteiről.

Rétvári Bence hangsúlyozta: az új jogszabály értelmében 2011. január 1-jétől az eddigieknél sokkal szélesebb körben fejthetik ki az állampolgárok, valamint a különböző civil szervezetek az egyes jogszabálytervezetekkel kapcsolatos véleményeiket.

Felidézte, hogy a törvény civil kezdeményezésre született, annak elkészítése során pedig közel száz szervezettel folytattak konzultációt. Az eszmecserék alatt világossá vált a törvénytervezet pozitív fogadtatása; a civil szervezetek a kormány gesztusértékű intézkedésének tekintették azt, hogy külön törvényi szabályozás született, és jogszabály határozza meg a jogszabály-tervezetek társadalmi egyeztetésének rendjét.

A konzultációk során a civil szervezetek kritikáik mellett üdvözölték, hogy több előremutató kezdeményezést is tartalmaz a törvény.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.